A Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolája már régóta lehetővé teszi PhD-hallgatói számára, hogy kipróbálják magukat előadóként, bemutassák saját kutatási témájukat, illetve megismerjék a különböző alprogramok kutatóinak témáit, módszertanát és eredményeit. Erre idén is volt lehetőség.
A Fiatal Irodalmárok és Kultúrakutatók Szimpóziuma címet viselő, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Akadémiai Bizottság Irodalom-, Nyelv-, Kommunikáció- és Médiatudományi Szakbizottságának és a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának éves konferenciáját idén május 29-én, szerdán 13 órakor tartották az egyetem főépületének 303-as termében.
A programot Dr. Bódi Katalin, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgató-helyettese nyitotta meg, illetve zárta le. Ismertette a szimpózium célját, és kiemelte, hogy a jelentkezők létszáma változó, de általában kilencen szoktak lenni, idén ez egy szűkebb év volt.
A doktoranduszok két szekcióban tartottak 20 perces előadásokat. A doktori iskola tanárai eközben figyelmesen hallgatták őket, majd a szekciók végén megosztották észrevételeiket a jelenlevőkkel. Röviden a témákról:
- Kovács Edward Béla: A tautológia mint a mítosz nyelvi létmódja Oravecz Imre A hopik könyve című kötetében: Előadásában arra kereste a választ, hogy mi is az, ami az irodalomban mitikus vagy a mitológiában irodalmi. Egyedül a mítosz dinamikája a közös nevező. A tautológia az igazság metafizikai-logikai formája.
- Kiss Sándor, a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója Az 1953-54-es Nemzetközösségben tett királyi látogatás történelmi hátterét és médiareprezentációját mutatta be. II. Erzsébet koronázása után világkörüli útra indult, hogy megerősítse a gyarmatokkal való kapcsolatot. Ez megjelenik a Korona című sorozatban is.
- Vető Viktória: Fesztiválok és digitális nosztalgia: A közös emlékezet új színterei: Bemutatta, hogy van értelme fesztiválokat szervezni, de ki kell lépni abból a felfogásból, hogy generációkat elkülönítve próbálják megszólítani. Ezt személyes példáján illusztrálta. Emlékeztetett arra is, hogy a közösségi média algoritmusai nem a saját igényeink szerint dobja fel az emlékképeket.
- Kovács Gergely: Hogyan pótolta a Debreceni Kollégium Kántusa az egyetemi énekkart a két világháború között? Előadását az egyetemi jelképekkel és hagyományokkal kezdte. A Kántus a művészet erejével képviselte az egyetemet. Az is kiderült, hogy a szerenádok hagyománya nagyon erősen működött, illetve az is, hogyan közelítettek a saját hagyományaikhoz a két Világháború között.
- Jónás Dániel: A filmek szerepe az irodalomoktatásban: Az előadó azt vizsgálta, hogyan függnek össze a filmek az irodalommal, ezen belül az adaptációval foglalkozott, mivel gimnáziumban tanít, és nehezen tudja diákjait az olvasásra rávenni. Az olvasói elvárásoknak az adaptációs filmek és sorozatok nem képesek megfelelni, mert az adaptáció mindig egy befogadó elképzelését mutatja meg.
Az Irodalomtudományok Doktori Iskola jelenleg két programmal (Angol- és észak-amerikai irodalom- és kultúratudományi, valamint Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi program), ezen belül kilenc alprogrammal működik.