A divattól a sajtó szerepéig – Fiatal Irodalmárok és Kultúrakutatók Fóruma

A hagyományos, jelenléti formában zajlott október 27-én, szerdán 14 órától a Debreceni Egyetem Főépületének 303-as termében. Az eseményt a megszokott módon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) DAB Irodalom-, Nyelv-, Kommunikáció- és Médiatudományi Szakbizottsága és a DE Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolája közösen szervezte.

A rendezvény a debreceni PhD hallgatók tudományos bemutatkozására, illetve a nagy, többnapos konferenciákra való felkészülésként is szolgál, megalapozva ezzel további tudományos előrehaladásukat.

A programot Dr. Szirák Péter – az MTA tagja és a Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi program vezetője – nyitotta meg, aki visszaemlékezett a fórum közel másfél évtizedes múltjára, és köszöntötte a vállalkozó kedvű fiatal doktoranduszokat.

Három szekcióban, szekciónként hárman tartottak 20-20 perces előadásokat, melyekben bemutatták kutatási témájukat. A tanárok eközben figyelmesen hallgatták őket, majd a szekciók végén elmondták véleményeiket. Röviden a témákról:

• Balogh Dóra: A társadalmiasított divatkoncepciók kutatásának módszertani megközelítései: hogyan tudják a divatmárkák a társadalmi hasznosíthatóságot képviselni, illetve hogy ma már a divatcikkek nem pusztán tárgyak, hanem fontos a mögöttes tartalom is. Három hete szerepelt a TEDx Debrecen konferencián is.
• Farkas Fanni Boglárka: Interkulturalitás a német nyelvű ifjúsági irodalomban: a bevándorlás megjelenítésével foglalkozik Julya Rabinowich: Dazwischen: Ich című regényén keresztül, például hogyan ábrázolja a 15 éves menekült, iszlám lány beilleszkedését egy német iskolába.
• Juhász Tibor: Itthon telelő madarak – Bólya Péter kisregény-trilógiájának újrakiadásához: Bólya Péter novellista életművét tervezik újra kiadni, azonban a körülmények szerencsétlen alakulása során még nem készült el az új kiadása A veréb századik lépésének, ami a trilógia első darabja, folytatásai a külön-külön is olvasható Védőirat és Szüret.
• Kiss Sándor: Az Amerikai Nemzeti Erőforrás Tartalékok Szerepe a Környezetvédelmi Politikában: az Egyesült Államok teljesen máshogy állt a természethez (erőforrások és természetvédelem), mint Európa, és ezért a nyersanyagok (pl. kőolaj) kitermelése politikai kérdés lett.
• Mikoly Zoltán: A hang hatalma – Erőszak és hatalomkritika Marcel Beyer Flughunde című regényében: a politikai erőszak megjelenését vizsgálta az 1933 és 1945 között játszódó regényben, mely a III. Birodalom utolsó éveiről és Joseph Goebbels lányáról és egy tudósról szól.
• Nagy Orsolya: Részvételi kultúra akcióban: A rajongók és a médiaipar együttműködése a Resident Evil 8: Village promóciójában: A Resident Evil a Capcom legjobban teljesítő médiafranchise-ja 117 milliót adtak el a játékból, a legújabb rész promóciójában cosplayerek is részt vettek, akik fontos influenszerekké váltak manapság TikToknak is köszönhetően.
• Pavlovics Zsófia: Jézus és Júdás alakjának és kapcsolatának újszerű megközelítése Éric-Emmanuel Schmitt L’Évangile selon Pilate című regényében: a legismertebb kortárs francia szerző művében többek között Pilátus szemszögéből is bemutatja Jézus feltámadásának történetét és hangsúlyt helyez Jézus kapcsolatára Máriával, Józseffel és Júdással.
• Polyák Enikő: Feminitás és maszkulinitás Németh László regényeiben: az Irgalom, a Bűn és Égető Eszter című regényekben olyan témák jelennek meg, mint a nők emancipálódása, a két világháború közti, illetve a falusi és városi nőkép közti különbség, valamint a generációs különbségek.
• Rudisch Ferenc: Az antizsurnalizmus kontextusai a 19-20. század fordulóján: hogyan írják le saját magukat a médiumok, és hogyan változott meg a sajtó szerepe a szűk nyilvánosságból az analfabetizmus csökkenésének köszönhetően tömegessé válásával, és a tájékoztatás funkciója átvette az eszmehirdetés helyét.

Bár egy előadóval kevesebb jelent meg, így is a tervezettnél egy órával tovább, majdnem este hétig tartott a program a hosszú és termékeny viták miatt, melyekben Dr. Szirák Péter mellett Dr. Gönczy Monika – tudományszervező és irodalomtörténész – és Dr. Bódi Katalin – irodalomtörténész és kritikus – is részt vett.

Az Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola két programjában (Angol- és észak-amerikai irodalom- és kultúratudományi, valamint Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi program) jelenleg kilenc alprogramban folyik doktori képzés:

1. Magyar irodalom és kultúra
2. Angol irodalom és kultúra
3. Észak-amerikai irodalom és kultúra
4. Orosz irodalom és kultúra
5. Német irodalom és kultúra
6. Francia irodalom és kultúra
7. Olasz irodalom és kultúra
8. Holland irodalom és kultúra
9. Mediális kultúratudomány