Lehet fekete, vagy zöld, készülhet gyümölcsből vagy gyógynövényből is.
Ma van a tea nemzetközi napja. Annak ellenére, hogy a víz után ez a második leggyakrabban fogyasztott ital (bizony, megelőzte a kávét is), csak tavaly kapott először hivatalosan is jeles napot.
A tea– hivatalosan- a teacserje szárított leveleiből vagy rügyeiből készülő forró ital. Ez az ízletes és egészséges nedű azonban nem csupán cserjéből készülhet, más szárított növények, fűszerek, gyógynövények és gyümölcsök is szolgálhatnak a tea alapjául.
Egy kis történelem
A tea Ázsiából indult világhódító útjára, ugyanis itt őshonos a teacserje. Ezeknek az ezerarcú forró főzeteknek rengeteg élettani hatást tulajdonítanak, amit nagyban befolyásol az alapanyag. Vannak olyan teák, melyeket csak mértékkel lehet fogyasztani, olyanok is vannak, amiket bizonyos életkor alatt nem ajánlott kóstolni, azonban a legtöbb tea nem okoz semmilyen kedvezőtlen mellékhatást. A gyógynövények teájának hatásai az illető növény gyógyító erejét hordozzák magukban, így rendkívül változatos és különböző betegségekre ható teákat különíthetünk el.
A tea a víz után a második legnépszerűbb, alkoholmentes ital a világon. 2020-ban az ENSZ május 21-ét nyilvánította ennek az ezerarcú italnak a hivatalos, nemzetközi napjává.

A bőség zavara- a teafajták
A teákat általában- elkészítési módjuk alapján- hat csoportba sorolják.
- fehér tea: nagyon fiatal levelek, melyek nem oxidálódtak.
- fekete tea: bizonyos országokban az általunk fekete teának ismert főzeteket vörös teának nevezik, hiszen az így kapott ital színe inkább vörös. A nagymértékű oxidáció miatt változik a főzet színe sötétté.
- sárga tea: a legelterjedtebb teatípus. Nevét világos színéről kapta, a gyenge erjedés következtében kap kellemes, sárgás árnyalatot.
- zöld tea: ehhez a típushoz kifejlett tealeveleket használnak. Magas koffeintartalma miatt mértékletes fogyasztása javasolt.
- oolong: az oxidációs folyamat közepén megállítják.
- puer: Kínában ezt a típust nevezik fekete teának. Ez a teák egy különleges csoportja, ahol a teát gőzöléssel, majd préseléssel tömbösítik. Egyes források szerint, a puer tea akár 50 éves is lehet a felhasználásakor, a hosszú „érlelés” miatt van erős és jellegzetes íze.
Ha a magyar háztartásokban előforduló teákat vesszük alapul, kétség kívül a sárga teák sorakoznak a legtöbb konyhai polcon. A gyümölcsteák és a gyógynövényekből készült főzetek szintén népszerűek hazánkban. Természetesen ha tea, akkor csak is délután ötkor és angolosan. Az angliai teázási szokások egyedülállóak: a víz mellé tejet is öntenek a csészébe és általában fekete tea felhasználásával készítik el a délutáni kötelező italukat, melynek neve „high tea”.
A teaivás több, mint italfogyasztás. Társasági esemény is egyben. Az egyes teák – koffeintartalmuk miatt- reggeli fogyasztása kifejezetten ajánlott, sokan kávé helyett is inkább ezt választják az élénkítés eszközeként. Nyáron a jeges teákat szinte semmi sem tudja kiütni az éttermek itallapjainak népszerűségi listájáról, míg télen, a teaspecialitások kapnak nagyobb figyelmet (fahéjjal és csipkebogyóval ízesítve. )
A tea tehát ezerarcú, nem csupán ital, de egy régóta velünk élő, finom társasági eszköz is egyben. Csak a képzelet szab határt a teák ízesítésének, főzésének. Változatos, mégis állandó. Moldova György szavaival élve:
A tea az egyetlen tiszta ital. A többi mind gyanús, vagy a nemiséghez van valami távoli köze, vagy hosszú és lassú tűz érte őket, mint az égetett italokat vagy a pörkölt kávét, vagy erjedtek, mint a bor, de mindenféleképpen elveszítették eredeti ízüket és illatukat. A tea viszont mindvégig azonos maradt önmagával.