A magyar szentek és boldogok emléknapját tartja november 13-án a magyar katolikus egyház. Ilyenkor azokra a magyar földön született vagy a történelmi Magyarországhoz köthető személyekre emlékeznek, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik. Mellettük még a hétköznapok ismeretlen hőseire is gondolnak, akiknek nincs külön ünnepük.
Hogyan válhat valaki szentté?
Az egyház akkor avat valakit szentté, ha a hitét kiemelkedően gyakorolja vagy mártíromságot szenved a hitéért. Általában szükséges a csodát igazolni is, amire nincs más magyarázat, csak az imádságnak tulajdonítható.
Az egyházmegye eredetileg november 6-án tartotta ezt az ünnepet, de 1984-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozata alapján, és a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései nyomán áthelyezték 13-ra, így egy teljesen külön magyar Mindenszentek-ünnepeként tartják számon.
Jeles férfiakban és nőkben, akik életükkel és tevékenységükkel tanúságot tettek Krisztus mellett egyaránt bővelkedik a magyar nemzet, illetve a magyar katolikus egyház.
Magyar szentek a teljesség igény nélkül: Szent Zoerard-András, Zoborhegyi Szent Benedek, Árpád-házi Szent Imre, Árpád-házi Szent István, Szent Asztrik, Szent Günter, Szent Gellért, Szent Beszteréd, Pécsi Szent Mór, Skóciai Szent Margit, Árpád-házi Szent László, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Margit, Prágai Szent Ágnes, Árpád-házi Szent Kinga, Toulouse-i Szent Lajos, Portugáliai Szent Erzsébet, Szent Hedvig, Kapisztrán Szent János, Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk, Szentéletű Magyar Mózes.
Boldogok: Boldog Sebestyén, Boldog Gizella, Magyar Boldog Pál, Boldog Buzád, Boldog Özséb, Magyar Boldog Ilona, Boldog Gertrúd, Árpád-házi Boldog Jolán, Árpád-házi Boldog Erzsébet özvegy, Boldog Csák Móric, Árpád-házi Boldog Erzsébet szűz, Eszkandéli Máté, Boldog Bátori László, Boldog Temesvári Pelbárt, Boldog IV. Károly király.
Hozzászólások