A Bordó Sárkány 2010 óta színesíti a hazai zenei palettát különleges, középkori és folk elemeket ötvöző hangzásvilágával. A debreceni zenekar az elmúlt másfél évtizedben több hazai és nemzetközi színpadon bizonyította, hogy zenéjük egyszerre őrzi a hagyományt és nyit a modern önkifejezés felé. A beszélgetés során a zenekar alapítója, Dickmann Roland mesélt a kezdetekről, a zenélés örömeiről és kihívásairól, valamint az október elsején megjelenő jubileumi albumukról és jövőbeli terveikről.
Mesélj nekem a kezdetekről! Hogyan jött létre a zenekar és honnan ered a nevetek?
A zenekar 2010-ben alakult Debrecenben. Korábban már voltak folkos vonalon mozgó zenekaraim, később pedig egy középkori stílusú zenekarban is játszottam. Annyira megtetszett ez az irány, hogy úgy döntöttem csinálok egy saját zenekart, ahová első körben meghívásos alapon kerestem embereket. Az indulás után persze voltak tagcserék, ahol vagy ajánlott ismerősöket vettünk be, vagy pedig hirdetésen keresztül ránk találó zenészeket, mint amilyen például a mostani dobosunk, aki a Kőbányai Zeneiskolából érkezett hozzánk.
A Bordó Sárkány név két dologra utal. A ‘bordó’ a zenekar egyik védjegyére, arra a hangzásra, amikor egy hangszer – például a duda – egyszerre képes kiadni egy alaphangot és rájátszani a dallamot. Hasonló hatást kelt az orgonapontos kobozkíséret vagy a citerák zengőhúrja is. A ‘sárkány’ pedig Luxemburgi Zsigmond sárkánylovagrendjére utal, amely Magyarország második világlovagrendje volt.
Említetted, hogy korábban voltak már hasonló műfajban alkotó zenekaraid, mégis érdekelne, hogy miért pont ezt a nem mindennapi stílust választottátok?
Úgy gondolom, hogy a középkori zenének van egy olyan letisztult – és szerintem nagyon szép – dallamvilága, ami nagyon könnyen befogadható számunkra és úgy tűnik, hogy a közönség számára is.
Hangzásunk ötvözi a középkori zenét, a folkot és az önkifejező, modernebb stílust.
A hangszereink is nagyban elősegítik a középkori hatáskeltést, hiszen mi kizárólag akusztikus hangszereken játszunk, amik vagy középkoriak, vagy picit későbbiek, de mindenképp a régi zenére jellemzőek.
Ha már így említetted a hangszereket: mennyire nehéz megtanulni rajtuk játszani?
Én azt szoktam mondani, hogy minden hangszeren ugyanannyira nehéz megtanulni játszani, ha az ember elfogadható szinten akarja elsajátítani az alkalmazását. Esetünkben talán egy picit azért van nehezebb dolgunk, mert bizonyos hangszerek használatát nem nagyon van honnan megtanulni. Például a középkori dudán is teljesen autodidakta módon tanultam meg játszani. Nyilván találkoztam más zenészekkel, akik meg tudták mutatni nekem az alapokat, de tanárhoz sosem jártam. Ernő – az egyik zenekari tagunk – is akkor találkozott először a mandocelloval, amikor elkezdtük a működésünket. Akkoriban még nem voltak YouTube videók, amik segítették volna a hangszer elsajátítását, így ő is teljesen magától tanulta meg használni. Emiatt kissé hosszabb idő elsajátítani a hangszer trükkjeit, rájönni a különböző fogásokra, és leküzdeni a nehézségeket ahhoz, hogy olyan játékot mutathassunk be, amit képviselni szeretnénk.
Mit szeretsz a legjobban a zenekarban és mik számotokra a nehézségek?
Azt szeretem a legjobban a zenekarban, hogy teljesen szabadon alkothatunk. Bár világzenét játszunk, nincsenek szigorú keretek, amikhez igazodnunk kéne. Minden, a tagoktól érkező ötletet megnézünk, és ha tetszik, beépítjük. Ezért a zenénk nagyon sokszínű: Vannak letisztult, középkorias dalaink, mélyebb, elgondolkodtató számok, de hosszabb, akár hat-hét perces, progresszívebb darabok is, amik már kicsit a rock felé hajlanak – még ha elektromos gitár nincs is bennük.
Nekem ez a kötetlenség adja a legnagyobb örömöt, mert szabadon áramolhatnak az ötletek és mert így egyszerre tudunk fellépni középkori fesztiválokon és klubokban is.
Most például épp Németországból jöttünk haza egy háromnapos középkori fesztiválról, és a következő koncertünk már egy budapesti klubban lesz.
Ami nehézség, az a logisztika. Öten vagyunk, de négy különböző városban élünk, így a próbák szervezése néha fejtörést okoz. Sokszor útközben, az autóban próbálunk, vagy tartunk egy-egy alkotói hétvégét, amikor összeköltözünk pár napra és csak zenélünk. Ez persze plusz szervezést igényel, de mivel 15 éve így működünk, gördülékenyen megoldjuk.
Ha már így említetted a németországi fellépéseteket, mivel másabb magyar közönség előtt játszani, vagy külföldön a helyiek előtt?
Nagy különbséget nem érzek a közönségben. A repertoárunkban sem szoktunk válogatni, koncertezünk magyar és nem magyar dalokkal is. Azt vesszük észre, hogy bárhol is járunk, szeretik, ha az anyanyelvünkön éneklünk. Világszerte értékelik és érdekesnek találják a magyar nyelv hangzását. Magyarokkal pedig szinte mindenhol találkozunk. Németországban most is több családdal és kint lévő turistával volt alkalmunk találkozni. Emellett az is előfordul, hogy más országokban, de magyar közösségeknél játszunk. Ilyen volt például a tavaly őszi kanadai, hatállomásos turnénk, ahol csak magyarok előtt játszottunk.
Van esetleg hazai vagy külföldi zenekar/előadó, akinek a munkássága hatással van rád, vagy rátok?
A zenekarban mindenki hoz ötleteket, így csak a magam nevében tudok konkrétumokról beszélni. Többen is vannak, akik a metál világából érkeztek, mint például Ernő a mandocellosunk. Az ő témái jellemzően a metálból merítkeznek. Mások pedig inkább hajlanak a folkosabb irány felé. Én gyerekkoromban különböző népzenéken nőttem fel, később pedig a rockzenét is megkedveltem, így nagy hatással ezek vannak rám leginkább. Ha két nagy kedvencet kellene említenem, a Faun és az Omnia zenekarokat mondanám. Ők Nyugat-Európában nagyon népszerűek, sok tízezres közönség előtt játszanak, és bár nem inspirációs forrásként tekintek rájuk, mégis nagy elődöknek tartom őket, akik ma is aktívan koncerteznek és adnak ki új lemezeket.
Ha jól tudom, október elsején fog kijönni az új koncertalbumotok. Mesélnél ennek a koncepciójáról? Mit érdemes tudni róla?
Április 11-én ünnepeltük a 15 éves jubileumunkat egy kétórás koncerttel a Kölcsey Központban, aminek az anyagát most kiadjuk egy duplalemez formájában. Ez úgy gondolom, hogy a mai világban egy nagyon különleges dolog, így kimondottan büszkék vagyunk rá. Persze, ahhoz, hogy lemezformátumra alkalmas legyen, több vágást is be kellett iktatni – kivenni a különböző átállásokat –, aminek köszönhetően a két órából lett végül egy tizenkét perccel rövidebb anyag. Az összes elhangzott szám megtalálható rajta, valamint nagyon sok vendégzenész és ex-bordó sárkány tag játéka is hallható, több mint 30 hangszeren megszólaltatva. Jelenleg épp a lemez sokszorosítása zajlik, úgyhogy reményeink szerint október elsején zavartalanul meg is jelenik majd Főnix és Sárkány néven. A címben a főnix utalás a gyökereinkre, arra, hogy a zenekar innen indult Debrecenből és székhelye továbbra is itt van. A két mitikus állat most találkozik ezen a lemezen, aminek a borítóját Havancsák Gyula készíti – az egyik legfoglalkoztatottabb lemezborító készítő hazánkban. Nagyon hálásak vagyunk neki, hogy elvállalta ezt a munkát, mert az album egy igen exkluzív, 8 paneles digipack formájában lát napvilágot.
Azt gondolom, hogy az évfordulóhoz méltó formában kerül majd piacra a lemez, amihez szeptember 18-án debütált a Magyar táncok nevet viselő koncert videoklipünk a közösségi oldalainkon és a videómegosztó csatornánkon. Készülőben van egy másik koncert videoklip is, ami novemberben érkezik majd. A teljes, vágatlan koncertfelvétel pedig decemberben fog elérhetővé válni.
Ezt a 15 éves jubileumunkat úgy gondoltuk, hogy most nem akarjuk megturnéztatni, hanem inkább két grandiózus koncerttel ünnepeljük meg, ahol nem csak más zenészekkel, hanem különböző táncosokkal és performanszokkal színesítjük az előadást. A debreceni fellépésünket már magunk mögött tudhatjuk, azonban nagy erővel készülünk a pesti koncertre is, ami október 24-én lesz a Barba Negrában, ahol a Dalriada zenekarral együtt fogunk a húrok közé csapni.
Így a végére érve már csak annyit szeretnék kérdezni, hogy mik a terveitek a közeljövőre nézve?
Ahogy említettem, most elég sok munkánk van a koncertlemezzel. Több tartalom is fog még megjelenni egészen december végéig, de már dolgozunk a hatodik stúdióalbumunkon is. Októberben lesz majd az első alkotótáborunk, ahol már az új dalokkal fogunk foglalkozni. Ez lesz a következő évnek az egyik legfőbb projektje, hogy megírjuk és felvegyük a dalokat az új albumra, de alakul a koncertnaptár 2026-ra Magyarországon és külföldön egyaránt.
Sok sikert a terveitekhez és köszönöm a válaszaidat!
Hozzászólások