A Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolája már régóta lehetővé teszi PhD-hallgatói számára, hogy bemutassák saját kutatási témájukat, illetve megismerjék a különböző alprogramok kutatóinak témáit, módszertanát és eredményeit.
A Fiatal Irodalmárok és Kultúrakutatók Szimpóziuma címet viselő, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Akadémiai Bizottság Irodalom-, Nyelv-, Kommunikáció- és Médiatudományi Szakbizottságának és a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának éves konferenciáját idén május 22-én, szerdán 13 órakor tartották az egyetem főépületének 303-as termében.
A programot idén Dr. Fodor Péter, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet habilitált egyetemi docense nyitotta meg, ismertetve a két szekciót, az elsőben irodalmi témák, a másodikban kultúratudományi előadások kaptak helyet.
A doktoranduszok két szekcióban tartottak 20 perces előadásokat. A tanárok eközben figyelmesen hallgatták őket, majd a szekciók végén megosztották észrevételeiket a jelenlevőkkel. Röviden a témákról:
- Hocza-Szabó Marcell: Az elbeszélt én és a kollektív individuum kapcsolata Barta Sándor Komédia című művében: A novella az öngyilkosságig fokozódó megőrüléstörténet. Marcell ismertette a szerző életművét, és hogy abban hol helyezkedik el az elemzett mű, majd annak narratív, motivikus és nyelvi struktúráját.
- Kovács Edward Béla: Mítosz és pátosz Simon Balázs Minerva baglyát faggatom mégis című kötetében: Simon Balázs költő, író, esszéista pályája a kilencvenes évek elején indult, és fiatalon 34 éves korában halt meg. Edward elhelyezte a művet a hazai irodalomtörténetben, illetve a szerző költészetének sajátosságait is bemutatta.
- Berényi Klára Anna: Innen és túl a Maszat-hegyen: Autofikció és hibriditás Varró Dániel verses meseregényében: A művet a műfaji hibriditás, a műfaji sokszínűség, a műfaji kódok használata és a műfaji kódok halmozása jellemzi. A műfaj az olvasás módját is kijelöli. Az autofikció kizárólag valós cselekményen alapuló fikció.
- Kovács Gergely: Az önképzés közösségi haszna: Diákegyletek a Debreceni Református Kollégiumban: A kollégium kifejezés régen nem csak a diákotthonokat jelölte, hanem egy összetett intézményrendszert, ahol a diákok egymást tanították önképző kör jelleggel. Nem csak tanultak, hanem dolgoztak is pl. rézmetszőként vagy tűzoltóként, hogy fizethessék a tandíjat és a szállást. Ebből az időből maradt fenn a gerundium, ami máig jelkép.
- Papp Dávid: Esemény Horizont: Barbenheimerből a Barbit kitudhatod?: Dávid a Barbenheimer mémek dekonstrukcionalista olvasatát mutatta be, kezdve azzal, hogy mik a mémek. A Barbie-t egy woke-propagandaként, az Oppenheimert történelmi drámaként aposztrofálta a közönség, amik egymás ellentétjeiként különböző közönségnek szólnak, azért jelentek meg egy napon, hogy maximalizálják a bevételt.
A vitákon Dr. Fodor Péter mellett Dr. Gönczy Monika – tudományos referens és irodalomtörténész – és Dr. Bódi Katalin – irodalomtörténész és kritikus – is részt vett.
Az ilyen, évente megrendezett események jó alkalmat jelentenek arra, hogy megnézzék a hallgatók, hogy ki mivel foglalkozik, a módszertanokra való reflektálás pedig edukatív erővel hat.
Az Irodalomtudományok Doktori Iskola jelenleg két programmal (Angol- és észak-amerikai irodalom- és kultúratudományi, valamint Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi program), ezen belül kilenc alprogrammal működik.