A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) szerint a fogyasztókat és nem a fogyasztást kellene támogatnia a rezsicsökkentésnek.
A magyar kormány 2013. január 1-től hatósági árat vezetett be a lakosság által fogyasztott áramra és gázra. Akkor ezzel valóban csökkent a családok rezsiköltsége. A következő években ugyanakkor jelentősen mérséklődött az energia és az energiahordozók világpiaci ára, de ennek ellenére a hazai fogyasztói árak akkor nem csökkentek, így a magyar családok hosszú ideig a valós piaci árnál többet fizettek a rezsire.
A kormány évekig nem tett semmit a lakások energetikai korszerűsítéséért, sőt még az Európai Uniótól e célra kapott támogatást is átcsoportosította az állami épületekre.
A kormány drasztikus rezsiár-emelésről döntött júliusban, és az előállt helyzetet súlyosbította azzal, hogy az elkerülhetetlen energiaár emelést felkészülési időt kizárva fogadta el. Az úgynevezett rezsicsökkentést a kormány hosszú évek óta politikája szimbólumának tekintette, most pedig látványosan szakított vele.
A NYUSZET azt követeli, hogy a rezsiemelésre ne augusztus 1-vel, hanem legkorábban október 1-vel kerüljön sor. A kompenzációs eszközöket úgy kell meghatározni, hogy azok ne a fogyasztást, hanem rászorultsági alapon a fogyasztót támogassák.
A NYUSZET szerint nem rezsicsökkentésről szóló kommunikációs trükkökre, hanem működőképes, a lakosság számára elviselhető energia ár- és szociális biztonságot adó támogatási rendszer kidolgozására van szükség. Magyarországon vannak kiváló energetikai szakemberek, az ő bevonásukkal kell egy hosszú távon is alkalmazható árrendszert kialakítani.
Ha a kormány az átlagfogyasztás szintjéig akar támogatást adni, akkor nem a fogyasztási helyek, hanem az egyes háztartások fogyasztásának átlagát kell alapul venni. Magyarországon jelenleg 4 millió háztartás van, míg 5,6 millió áramfogyasztási hely; utóbbiban nyaralók, valamint iroda, orvosi rendelő céljára használt lakások is szerepelnek, ahol az energiafogyasztás lényegesen kisebb a lakott lakásokénál.
A családokat kellene támogatni, ahogy ezt rajtunk kívül az Európai Unió tagországaiban is teszik. Ennek egyik módja a család létszámának és jövedelmének alapul vétele. Ez lehetővé tenné, hogy ne csak a gázzal vagy villannyal fűtő családok kapjanak támogatást, ami azért is fontos, mert éppen az alacsony jövedelmű családok, így idős emberek közül százezrek fával vagy szénnel fűtenek; a szén ára 15,4%-kal, a tűzifáé 10,5%-kal emelkedett egy év alatt.
A NYUSZET elvárja a kormánytól, hogy szakemberek bevonásával készítsen az adott körülményeket figyelembe vevő, a társadalom egészére kiterjedő felelősségvállalást tükröző, realitáson alapuló javaslatot az energiaárak alakítására, hozzon intézkedéseket a lakások energetikai korszerűsítésének ösztönzésére és anyagi támogatására.
A NYUSZET javasolja a kormánynak olyan konstrukció kidolgozását, amelyben a vissza nem térítendő támogatás mellett kedvezményes kamatozású hitel vehető igénybe, és annak törlesztésére az energiaköltség megtakarítás nyújthat fedezetet.
Hangsúlyozzuk, hogy az energiaárak növekedésével egyidejűleg a családokat a jövedelmük és a lakáskörülményeik figyelembevételével – degresszív módon, a társadalmi szolidaritást is mérlegelve – kell támogatni.
Forrás: NYUSZET