Galánfi András Kossuth-díjas szobrász és előadóművész, az MMA rendes tagja március 25-én ünnepelte 81. születésnapját. Ezen alkalomból a művésznek kiállítása nyílt az MTA Debreceni Területi Bizottság székházában. A megnyitóhoz Világosságot címmel irodalmi est is kapcsolódott, melyet rendhagyó tárlatvezetés követett. A rendezvény szervezője Cserép Zsuzsanna volt, közreműködött Fazekas Csaba zongorán.
A jeles eseményen Dr. Rácz István, az MTA DAB Klub elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Bevezetőjében kiemelte: Galánfi András művészete egyedi, nehezen definiálható karakterrel rendelkezik. Az alkotó stílusának egyik legfőbb pillére az anyag tisztelete és érvényre juttatása.
A méltatás során elhangzott, hogy Galánfi kezei között a fa megőrzi természetes jelenlétét, láthatóvá válik az erezet és az eredeti hajlás, míg fémalkotásai a stabilitás erejét közvetítik. Dr. Rácz István a kőszobrok kapcsán michelangelói párhuzamot vont, kiemelve az alkotói folyamat lényegét: a felesleges részek eltávolításával felszabadítani a kőbe zárt művet.
A beszédben kiemelt szerepet kaptak a művész visszatérő szimbólumai is: a mélységből a magasság felé törő dinamika (De profundis), az archaikus, ősi mozgásformák megjelenítése, az anyag és a szellem közötti szakrális kapcsolat. Dr. Rácz István rámutatott, hogy ez a fajta alázat és anyagközpontúság Galánfi előadóművészi stílusát is meghatározza. Míg a szobrász fával és kővel dolgozik, az előadó „anyaga” a vers és a próza. Ahogyan szobrainál hagyja érvényesülni az anyag természetét, úgy előadóként is engedi, hogy a szöveg önmaga mélységében szólaljon meg, háttérbe szorítva az öncélú virtuozitást.
A köszöntő szavakat a művész Világosságot című irodalmi estje követte, amelyben József Attilától Lengyel Józsefig, Illyéstől Petőfiig, Bessenyeitől Adyig szólaltak meg nagyjaink ismert és elgondolkodtató sorai. Az MTA DAB székház közönsége előtt nem ismeretlen Galánfi András sokoldalúsága: korábban a magyar szerelmi líra gyöngyszemeit felvonultató tavaszköszöntő estjével, valamint a sárrétudvari költő, Nagy Imre műveiből összeállított, kultúrtörténeti ritkaságnak számító előadásával is maradandó élményt nyújtott a hallgatóságnak.
Az esemény záró, emlékezetes „akkordjaként” Galánfi András tárlatvezetése következett, melynek során több mint húsz alkotását mutatta be részletesen. A tárlat különlegességét az adja többek között, hogy a művek nagy része – tizenöt alkotás – a közelmúltban született.
A művész hetvenéves korában, belső hívásra fordult a kő és a vas felé, amelynek egyik első tanúsága a Három nemzedék című szobor, emléket állítva nagyapjának, édesapjának és saját magának. A kísérletező kedv és az anyagismeretvágy hívta életre a Táltos és a letisztult formavilágú Kakasok című vasszobrokat, melyeket a Napkirály lovon és a Szarvasok küzdelme követett, egységes gondolati ívbe fűzve az alkotó formakincsét. A tárlat egyik legmegrázóbb pontja az Összeomlás című installáció, amely az emberi kiszolgáltatottság és az újrakezdés dilemmáját hordozza. A szakrális és történelmi gyökerek is hangsúlyosak: a honfoglalás kori motívumokat idéző, egykoron aranyból, de jelenleg vasból formált Lovacska és a szarvas, a Máriát ábrázoló két táblakép, valamint a szkíta és református szimbolika – a fiókáit májával és vérével tápláló Pelikán és az Isten báránya, a világ világossága – a fény és az élet diadalát hirdetik. A látogatók megtekinthették a férfi és női princípiumot megjelenítő formajátékokat, valamint az Aranyszarvas és a Griffmadár alakját is.
Az eseményt meghitt pillanat zárta: egy jelképes tortán fellobbanó gyertyaláng emlékeztette a jelenlévőket, hogy a kiállítás egyúttal Galánfi András születésnapi köszöntése is.
A tárlatot 2026. április 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig az MTA DAB székházban (Debrecen, Thomas Mann u. 49.).
Forrás: MMA Debreceni Regionális Műhelye
Hozzászólások