A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Akadémiai Bizottság Irodalom-, Nyelv-, Kommunikáció- és Médiatudományi Szakbizottságának és Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának éves konferenciáját május 24-én, szerdán 13 órakor tartották az egyetem főépületének 303-as termében.
A rendezvény a debreceni doktoranduszhallgatók tudományos bemutatkozására, illetve a nagy, többnapos konferenciákra való felkészülésként is szolgál, megalapozva ezzel további tudományos előrehaladásukat.
A programot Dr. Szirák Péter – az MTA tagja és a Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi program vezetője – nyitotta meg kiemelve, hogy ezen a rendezvényen a különböző alprogramok kutatási területeibe kapunk betekintést a hallgatók előadásai által.
A doktoranduszok három szekcióban, szekciónként 3-3 fő tartott 20-20 perces előadásokat. A tanárok eközben figyelmesen hallgatták őket, majd a szekciók végén megosztották észrevételeiket a jelenlevőkkel. Az előadások tartalmilag és előadástechnikailag is változatosak voltak. Röviden a témákról:
- Rudisch Ferenc: Vázsonyi Vilmos és a századfordulós tömegkultúra: A XIX. század végén többek közt a távíró megjelenésével fokozatosan szélesedett a nyilvánosság. Vázsonyi Vilmos, a Polgári Demokrata Párt színeiben Terézváros országgyűlési képviselője 1901 és 1918 között, támogatta az alsó társadalmi rétegeket, köztük a rikkancsokat.
- Molnár Kincső: Critical Role: asztali szerepjáték show vagy transzmediális univerzum?: A Dungeons & Dragons egy nem kompetitív, történetmesélő asztali szerepjáték, amely az elmúlt évtizedekben több változáson ment keresztül. Már nem csak játékként találkozhatunk vele, hanem a Critical Role streamingsorozatként, a Vox Machina legendája animációs sorozatként, a Kötelékek regényként és a Betyárbecsület filmként.
- Lengyel Zsanett: Kérdések a technológia és a művészet horizontján: A koronavírus-járvány a színházakra is hatással volt a bezárások miatt, ami gyors reagálásra késztette őket. A technológiai fejlettség lehetővé tette számukra, hogy felköltözzenek a streamingre (lásd SzínházTV), ugyanakkor ez megszüntette az együttes testi jelenlétet.
- Tisza Eleonóra Márta: A műfajtudat kialakulásának lépései a kortárs ifjúsági fantasyban: A young adult könyvek magyarországi kiadása az ezredfordulón ugrásszerűen megnőtt, ma a magyar könyvkiadás második legnagyobb szegmense. A young adult műfaj hazai térnyerése a Könyvmolyképző kiadóhoz kötődik, amely hasonló dizájnnal, gerinccel és paratextusokkal adja ki ezen műveket.
- Molnár Fanni: Műfaji sokszínűség Molnár T. Eszter Stand up! című regényében: Az ifjúsági irodalom a műfajok keveredésének, ezáltal a kísérletezés terepe, így van ez a Bakos Virág életének egy hónapjáról szóló műben is, ahol a naplóregény, az iskolaregény és egy tematikus mellékszálként a krimi elemei is megjelennek. A főszereplő önkritikus megjegyzések által láttatja magát, ami a magyar irodalomban ritka.
- Varga Zsófia: Az újrafordítások létjogosultságáról: Az újrafordítás globális jelenség. Ezek nem a korábbi fordítás javítása vagy a tökéletesítése miatt készülnek, hanem például az irodalmi köznyelv változása okán. Az idő haladásával bővülnek a fordítók rendelkezésére álló eszközök. A cím megváltoztatása egy érzékeny téma, ami a Zabhegyező és a Rozsban a fogó kapcsán csúcsosodott ki.
- Fehér Éva Ilona: A zene mint emlékezeti médium: A zene csak az előadás pillanatában ragadható meg. Lehet-e a zene az emlékezés közvetítő közege? A zene mint emlékezeti médium biztosíthatja egy adott közösség emlékezetének átadását az utókornak, ám kiszolgáltatott a társadalmi és kulturális változásoknak. A kamaszkori zenei élmények pontosabban idézik fel az emlékeket, mint a korábbiak és a későbbiek.
- Lengyel Emese: Táncdaltól az operettig – Hajdu Júlia zeneszerző pályaképe: A magyarok sok mindent adtak a világnak, az első női operettszerzőt is. Habár Hajdu Júliát szenzációként kezelték, mint zeneművészetin kitüntetéssel végzett női zeneszerzőt, aki Kodály Zoltántól tanult népzenét, és 26 operettet szerzett, valamint filmzenéket is, (pl. a Csudapestnek) mégis barátnője, Majláth Júlia volt az első női operettszerző a világon.
- Kiss Sándor: Az évek, amikor még megállíthattuk volna: amerikai érdekek a 90-es évek sikertelen klímakonferenciáin: Az 1990-es években még megállítható lett volna a klímaváltozás, mégsem állították meg, miért? Már 36 éve tartanak klímakonferenciákat, azonban az elsőt leszámítva – amelynek egyezményét azóta is betartják – egyik sem volt sikeres, többek közt a pontatlan klímamodellek miatt.
A tervezettnél majdnem egy órával tovább tartott a program a konstruktív hozzászólások miatt, ahol minden előadó kapott új szempontokat a témájához.