A Debreceni Egyetem (DE) Vezér utcai ipari parkjában felavatott Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem az oktatás mellett gyógyszerkutatásra és -gyártásra egyaránt alkalmas. A háromemeletes, csaknem hétezer négyzetméteres komplexum egy év alatt épült fel mintegy 12 milliárd forintból.
A Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és Gyógyszerésztudományi Kar új épületegyüttesének hétfői ünnepélyes átadásán Bácskay Ildikó dékán felidézte, hogy a DE egészségipari koncepciójának kialakítása több mint két évtizeddel ezelőtt, a Pharmapolis Gyógyszeripari Klaszterrel kezdődött, amelynek célja többrétű volt: részben meg kívánta erősíteni a gyógyszeripar innovációs láncát, kiemelten fókuszálva az akadémia és ipar szoros együttműködésére.
A csaknem 600 hallgatót képző Gyógyszerésztudományi Kar történetében kiemelkedő és meghatározó mérföldkő az új kari épület és oktató-gyártó-kutató középüzem kialakítása, hiszen nekünk eddig nem volt saját épületünk
értékelt a DE Gyógyszerésztudományi Karának dékánja.
Bácskay Ildikó hozzátette, hogy az épület kitárja a kapuit az egyetem oktatói-kutatói és hallgatói előtt egészségipari bázisként, és nagyon szeretnék, ha nem csak a kar találna benne új otthonra, hanem ez az erős debreceni egyetemi közösség is.
Az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kossa György köszöntőjében kifejtette, hogy kiemelt cél támogatni a Debreceni Egyetemet az ipari kapcsolatok bővítésében, az itt felhalmozott tudás és innovációs kapacitás hasznosításában.
A Debreceni Egyetemen folyó oktató, kutató és gyógyító munka egységének tökéletes megtestesítője a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és a Gyógyszertudományi Kar új épületegyüttese. Hiszen épp úgy, mint az egyetem egészében, itt, a Vezér utcai Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkban is szimbiózisban, egymást segítve valósulhat meg a kiváló kutatói munka, az eredmények hasznosítása a gyógyításban, valamint a hallgatók képzése során
fogalmazott Kossa György.
Bács Zoltán, a DE kancellárja arra emlékezett, hogy két évvel ezelőtt fél év alatt újratervezték az épületet, tavaly márciusban rakták le az alapkövet, majd rekord gyorsasággal épült fel a létesítmény.
Emberfeletti munka volt a tervezés, a beszerzési folyamat, a pályázat, az elszámolás. Kijár ezért a köszönet az ágazati minisztériumnak, az engedélyező hatóságoknak, a dékáni vezetésnek és a kiváló minőségű munkát – éjjel nappal, sokszor hidegben, sárban is – végző kivitelezőknek
jelentette ki Bács Zoltán kancellár.
Debrecen polgármestere az egyetem ipari parkjában zajló fejlesztések jelentőségét méltatta az ünnepségen.
Egy város akkor tud komoly fejlődési pályát befutni, akkor lesz sikeres, ha a helyi egyetem képes szövetséget kötni a gazdasággal. A Debreceni Egyetem innovációs parkjában ennek lehetünk a szemtanúi
hangsúlyozta Papp László.
Hozzátette, hogy a gyógyszeripar nagy foglalkoztató Debrecenben, jelenleg csaknem 2500 embernek ad munkát, és a gyógyszergyártás a jövőben is stratégiai ágazat marad.
Örömünnepre gyűltünk most össze, örömünnep ez a magyar gyógyszerészetnek és a Debreceni Egyetemnek. Ez a magyar modell, amely Debrecenben inspirálódott, amely nemzeti, értékalapú, értékálló. A magyar fiatalok, a magyar kutatók sikerét tekinti legfőbb mértékadójának és a magyar gazdaságot kívánja erősíteni
emelte ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára.
Hankó Balázs szerint a magyar egyetemek egyre erőteljesebbek, mind előrébb kerülnek a nemzetközi rangsorokban.
A kormány arra törekszik, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közzé kerüljön, ehhez ilyen beruházásokra van szükség. Soha nem látott összeget, 34 milliárd forintot költünk arra, hogy a magyar modell a nemzetközi erőtérben is megerősödjön
mondta az államtitkár.
A Debreceni Egyetem rektora arról beszélt, hogy majdnem húsz évvel ezelőtt kezdtek neki a gyógyszeripari klaszter kialakításának a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, Debrecen önkormányzatával, az ipar képviselőivel, a Richter Gyógyszergyárral és a Pharmapolis Innovatív Gyógyszeripari Klaszterrel közösen.
Szilvássy Zoltán elmondta, hogy a fejlődés azóta is töretlen, az egyetemi ipari parkban épül például a Nemzeti Oltóanyaggyár, a Pilot Laboratórium már elkészült. Hozzátette, hogy a DE Klinikai Központja rendelkezik az ország legnagyobb egészségügyi ellátórendszerével, ahol jelentős hagyománya van a gyógyszervizsgálatoknak, így a gyógyszerfejlesztéstől a kipróbálásig a teljes folyamat az egyetemen belül valósulhat meg.
A mintegy 12 milliárd forintból megvalósult Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és Gyógyszerésztudományi Kar épülete két fő részből áll össze. A 4400 négyzetméteres, háromemeletes oktatási szárny a DE Gyógyszerésztudományi Kar Dékáni Hivatalának és tanszékeinek ad majd otthont. A két nagy előadótermet és a négy szemináriumi termet, irodák és hallgatóbarát terek fogják közre. Ott alakították ki a gyakorlati képzéshez és az oktató-kutató tevékenységhez szükséges laboratóriumokat is, valamint itt kapott helyet az Egészségipari Intézet.
Az épület üzemi szárnyában, csaknem 2300 négyzetméteren a középüzemet helyezték el, amely funkcionális élelmiszerek, étrendkiegészítők gyártóhelye lesz, de egészségipari kutatásokat is fognak itt végezni. A kutató és fejlesztő laboratóriumban a tervek szerint lehetőség nyílik törzskönyvezhető gyógyszerkészítmények létrehozására. A központban nemcsak az egyetem saját projektjeit valósítják meg, hanem hazánkban egyedülálló módon az intézmény által létrehozott egészségipari klaszterhez csatlakozott ipari partnerek számára szintén biztosítanak kutatási és gyártási lehetőséget.
Az avatáson az Alföld Televízió is jelen volt:
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – OCs










Hozzászólások