Ausztria minden negyedik lakosa migrációs hátterű, vagyis szülei más országban születtek – derül ki a 2018-as adatok alapján összeállított jelentésből, amelyet Alexander Schallenberg külügyminiszter mutatott be csütörtökön.
Ausztriában több mint kétmillió ember migrációs hátterű, négyszázezerrel többen vannak, mint öt évvel korábban. Minden negyedik iskolai tanulónak nem a német az anyanyelve, és otthon sem a németet használják. Az osztrák fővárosban még magasabb ez a szám; Bécsben minden második diák (52 százalék) nem németül beszél családtagjaival.
A jelentés szerint ugyanakkor Ausztria már nem tartozik a legkedveltebb célországok közé. Míg 2015-ben 113 ezren érkeztek, tavaly ennek kevesebb mint harmada, 35 ezer menedékkérő jött az országba. Ezzel együtt a beadott menedékkérelmek száma is csökkent; 2018-ban az azt megelőző évhez képest 44 százalékkal kevesebb menedékkérelmet adtak be.
Alexander Schallenberg integrációért is felelős külügyminiszter szerint továbbra is óriási kihívásokkal kell szembesülniük. A legtöbb menedékkérő előtt ugyanis hosszú és kemény út áll, míg sikerül beilleszkednie. A jelentés egyik készítője, Gudrun Biffl gazdasági szakértő pedig úgy véli, több pénzt kellene fordítani többek között arra, hogy a migránsok elsajátítsák a német nyelvet.
A menedékkérők munkaerőpiaci beilleszkedését is segíteni kellene a jelentés szerint. Tavaly például az osztrákok több mint 75 százalékának, míg az Afganisztánból, Szíriából, illetve Irakból érkezett menedékkérők kevesebb mint 36 százalékának volt munkahelye. Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a 2011 óta érkezett menedékkérők 53 százalékának van állása.
Egyre több a lezárt menekültügyi eljárás; ezzel arányosan nő azoknak a menedékkérőknek a száma, akik munkahellyel még nem rendelkeznek, de minimális biztosításra jogosultak. A minimális biztosítást igénylők harmada migrációs hátterű a jelentés szerint.
(MTI)
Hozzászólások