AA MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ május 27-én, azaz Gyermeknapon nemcsak a kicsiket várta impozáns programokkal, hanem a felnőtt vendégekre is számított az este 18 órakor kezdődő filmvetítésével. A nagyjátékfilmmel 2003 óta most először jelentkező Jeles Andrásnak A rossz árnyék című alkotását tekinthették meg azok, akik A kis Valentinót vagy az Angyali üdvözletet ismerve sejthették: a rendező most is elgondolkodtató, sokkoló intellektuális kalandot biztosít a filmjével.
A rossz árnyék című film hatása valóban megdöbbentő, már csak azért is, mert olyan technikát használ, amely az embert óhatatlanul „kirepíti” a megszokott, eléggé szűklátókörű világából. Az egész filmet, amely álomszerű jelenetek sokasága, egy kör alakú maszkba zárva látjuk, amelyet egy folyamatosan mozgó, animált űrfelvétel vesz körbe. Ami, ha valaki a mozi megtekintése közben nem jött volna rá, azért lényeges – világított rá a filmnézést követő közönségtalálkozón maga a rendező –, mert azt üzeni számunkra: az, amit mi valóságnak látunk, egyrészt jóval sokrétűbb, színesebb, hiszen a teljes univerzumban számunkra láthatatlan és beláthatatlan dolgok történnek, másrészt azt, hogy a valóság képileg, a hagyományos filmtechnikával visszaadhatatlan. Ahány ember, annyiféle valóságképpel rendelkezik. S tulajdonképpen ezekből az „alternatív” valóságokból áll össze a film, amelynek már a főhőse, egy fiatal srác, Jan (Gerlóczy Zsigmond) is egyértelműen egy másfajta, a szokásostól eltérő világ képviselője. Autista vonásaival ő arra hivatott, hogy az emberek belsejében orvosilag még nem diagnosztizálható betegségeket felfedezze, s közölje az illetővel, mi vár rá.
Ez a tulajdonsága „kapóra jön” orvos édesanyjának (Török Illyés Orsolya), akivel egy furcsa, hajószerű képződményen ilyesformán együtt „praktizálnak”. Ám a fiúnak erről a meglehetősen bizarr tulajdonságáról senki ne gondolja, hogy kitaláció: Jeles András ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ilyet, még ha nagy is valakinek a fantáziája, elég nehéz volna kitalálni, s számára a történetnek ez a szála egy ’80-as évekbeli megtörtént eseten alapul. Akkor értesült ugyanis egy makói orvosnőről, aki a betegségeket ily módon előre látó fiát „használta” elődiagnosztizálásra.
S ha már a film előképeinél, s ily módon a dokumentáltságánál tartunk, a másik szál, A követek című Holbein-festmény megfejtésének vágya pedig egy gyermekkori élményen alapszik a filmben: Jeles András kisgyermekként egy könyvborítón látta meg először ezt a festményt, s azóta érezte, hogy valamikor egy filmbe be kéne vonni a kép talányát, s annak megfejtési kísérletét. S ezt teszi a film másik főszereplője, a fiú apja, a restaurátor (Pálffy György). A furcsa, a festmény felső sarkában megjelenő piciny keresztre feszített Krisztus, valamint az anamorf lencsével megfestett koponya önmagában biztosítja a különc, a betegségeket előre látó, s az utcát járva, egy szürreális, álombéli utazás során mindig a szerencsétlen, holtravált, szegény, bolond emberekbe ütköző fiú közötti párhuzamot. A fiú egyértelműen modernkori Krisztusként is értelmezhető, már csak amiatt is, mert kizárólag a szenvedést vonzza magához, s ezzel előrevetíti a saját „kereszthalálát” is: hisz a segítségért, a jóstehetségért ebben a világban csak és kizárólag erőszak jár, így a film vége, a „Hagyjátok abba a szenvedtetésemet” mondat egyértelműen paralel a krisztusi „Nem tudják, mit cselekszenek” kijelentéssel.
A Holbein-kép és annak elemzése – ahogyan arra a rendező a beszélgetésen rámutatott – így valójában csak eszköz arra, hogy a másság, a másfajta világlátás, egy másfajta univerzum felé közelítsünk, afelé, amit ez a krisztusi vonásokkal bíró fiú képvisel. Olyannyira apropó, eszköz csupán a kép, hogy az egyik elemzője, egy titokzatos örmény figura ki is mondja: nem a képpel, hanem a fiúval kéne foglalkozni. Mert ő az igazán érdekes. A modernkori Krisztus és annak szenvedéstörténete.
Jeles András a találkozón elmondta: filmjét mozikban ne keressük, az csupán alternatív forgalmazásban látható. Mint ahogyan az most a MODEM-ben is történt. Ám – a nagy sikerre való tekintettel, s lévén, hogy a rendező ősszel itt fog rendezni a Csokonai Színházban – ígéretet kaptunk arra, hogy az Apolló mozi Filmklubjában még egy-két alkalommal, szintén beszélgetéssel egybekötve, látható lesz a film. Tehát, mindenkinek azt ajánlom, hogy keresse ősszel A rossz árnyék című, rendkívül elgondolkodtató alkotást az Apolló mozi vetítései között.
Gyürky Katalin
Hozzászólások