Több ügy is a bíróságon folytatódik.
Jogsértési eljárások és perek is indulnak Magyarországgal szemben az Európai Bizottság kezdeményezésére- vette észre a hvg.hu a bizottság honlapján. A közlemény szerint,
A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos határozatait tartalmazó rendszeres csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.
Perek:
- Az LMBTIQ-személyek jogainak megsértése miatt: A Bizottság álláspontja szerint a törvény sérti a belső piaci szabályokat, az egyének (különösen az LMBTIQ-személyek) alapvető jogait, valamint – ezen alapvető jogok tekintetében – az uniós alapértékeket. A magyar törvény kiemelten foglalkozik – a megfogalmazás szerint – „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítő vagy megjelenítő tartalmakkal, és a 18 éven aluliak számára megtiltja, illetve korlátozza az ilyen tartalmakhoz való hozzáférést.
- Az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályok be nem tartása miatt: a magyar Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használatra vonatkozó kérelmét. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy a Klubrádió rádióspektrum-használati jogainak megújítása kapcsán aránytalan és átláthatatlan feltételeket támasztott.
Kötelezettségszegési eljárások:
- a gabonafélékre vonatkozó kiviteli korlátozások miatt: Az előzetes bejelentési rendszernek köszönhetően a hatóságok a kivitel előtt elővásárlási vagy vételi jogot érvényesíthetnek a kivitelre szánt gabonára. A Bizottság álláspontja szerint az intézkedés összeegyeztethetetlen a közös piacszervezésre vonatkozó uniós szabályokkal, illetve a kivitelre vonatkozó közös szabályokkal. A Bizottság érvelése szerint a magyar intézkedés nem indokolható az uniós szinten elérendő különleges gazdasági célkitűzések nemzeti szintű követésével, és egyébként jelenleg semmi nem teszi szükségessé az EU-n belüli gabonaellátás biztonságát célzó beavatkozást.
- az ivóvízre vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának hiánya miatt: a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz egészséges és tiszta legyen. Az uniós jogszabályok előírják, hogy az ivóvíznek mentesnek kell lennie a mikroorganizmusoktól és a parazitáktól, valamint minden olyan anyagtól, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre. A Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követő átmeneti mentességi időszak lejárta után a Bizottság vizsgálatot folytatott le, amely kimutatta, hogy Magyarországon 66 ivóvíz-ellátási körzet nem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek. 2016. május 27-én a Bizottság felszólító levelet, 2017. december 8-án pedig kiegészítő felszólító levelet küldött, mely utóbbi további körzetekre is kiterjesztette az eljárást. Mindezek ellenére 13 ivóvíz-ellátási körzet az arzén és a bór tekintetében továbbra sem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek.
- az eltérő üzemanyagárak miatt: Magyarország eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járműveknek. A magyar rendszámú gépjárművek, köztük a magyar okmányokkal rendelkező traktorok és mezőgazdasági gépek a piaci áraknál 60–70%-kal alacsonyabb hatósági árakon tankolhatnak. Ezzel szemben semmilyen más, külföldi rendszámmal rendelkező gépjármű nem jogosult a csökkentett árú üzemanyagra. A Bizottság felszólítja a magyar hatóságokat, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások – köztük a közlekedési szolgáltatások – szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket.
A hivatalos felszólításoktól számítva két hónapja van arra a kormánynak, hogy válaszoljon a Bizottságnak.
Kapcsolódó cikkünk: