Sajtószabadság. A demokrácia egyik nagyon fontos tartópillére, a regnáló hatalom ellenőre, a közvélemény szócsöve. Sok jelzőt használhatnánk rá, azonban az biztos, hogy a szabad sajtó a szabad véleménynyilvánítás közösségi színtere, ami alapvető emberi jog. Ha a sajtó korlátok között, cenzúrázott információkat közölhet csak, akkor ez az emberi jog is sérül. Mit jelent pontosan a sajtószabadság? Hogy áll a helyzete a világon? Szabad Magyarországon a sajtó? Szabad vélemény.
Ma van a sajtószabadság világnapja. Az ENSZ nyilvánította május 3-át a korlátok nélküli közlés jeles eseményéve annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet ennek fontosságára, és a szabad véleménynyílvánítás alapvető jogának tiszteletben tartására. Emellett a munka közben (vagy épp miatt) elhunyt újságírokra is ezen a napon emlékeznek meg a nemzetek, és szintén ma árasztják el a nyilvánosságot azok a felmérések, melyek rangsorolják az országokat a sajtó korlátlansága szerint.
Azt a világnap nélkül is tudjuk, hogy az információ hatalom, ennek használata pedig óriási felelősség. Épp ezért a legtöbb demokratikus berendezkedésű országban nem egy kézben centralizálódik, hanem több oldal képviselteti magát sajtóorgánumokkal az információs szupersztrádán. Ahol egy erőtér birtokolja a platformok zömét, ott nagy az esély arra, hogy hiteles közlendők helyett a propaganda fog csordogálni az emberek felé, hisz kontroll híján azt és úgy közölnek, ahogyan és amit csak akarnak.
A sajtó a legfontosabb politikai eszköz. Fontosabb bármilyen nagygyűlésnél, kampányrendezvénynél, vagy intézkedésnél. Egy rosszul használt szó, egy megfelelő helyen történő vágás komoly közéleti vitákat dönthet el, és tarolhat le- vagy épp emelhet fel- közszereplőket.
Egy demokráciában a regnáló kormány legfontosabb ellenpólusa nem az ellenzék, hanem a nyilvánosság,
mely minden hibát és be nem váltott ígéretet számon kér. A választópolgárok kérdéseit teszik fel, és a választópolgárok figyelme irányítja. Ahol a sajtó nem szabad, ott a választópolgár tálcán kapja a kiszanált információkat, a kérdéseket a hatalom teszi fel- és válaszolj meg azonnal- a figyelmet pedig szintén a hatalom vezeti.
Mielőtt rátérnénk hazánk helyzetére, tegyünk egy körutat nemzetközi fronton.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF), minden évben közzéteszi felmérését arról, hogy hogyan is áll a sajtószabadság szénája globális szinten. 180 nemzet nyilvánosságát vizsgálták, majd rangsorolták az országokat aszerint, hogy az újságírók munkája mennyire korlátozott, esetenként mennyire veszélyes. A legrosszabb helyzetben az iráni, az eritreai és észak-koreai sajtómunkások vannak. Ezen nemzetek esetében a sajtóban történő szabad véleménynyilvánítás kifejezetten veszélyes passzió.
Nem lesz óriási spoiler, ha azt írom, Oroszország sem jeleskedik ezen a területen. A propaganda térnyerése, az újságírókkal szembeni hatósági intézkedések külön aggályossá teszik a sajtó ottani helyzetét. Ezen rengeteget rontott az Ukrajnában zajló invázió, hiszen teljesen más kommunikáció folyik Oroszország határain belül a történéseket illetően, mint a valóságban. Ahogy az RSF jelentése is írja,
Az információ ellenőrzése nem áll meg Oroszország határainál. A Kreml háborús vízióját ráerőlteti néhány szomszédjára, különösen Fehéroroszországra, ahol a független újságírókat továbbra is üldözik munkájuk miatt a 2020. augusztus 9-i, vitatott elnökválasztás óta, és ahol több mint húsz médiaalkalmazott van börtönben. Alekszandr Lukasenko 2021. május 23-án például nem habozott eltéríteni egy repülőgépet, hogy letartóztasson egy száműzetést választó ellenzéki újságírót.
Ha kicsit állítunk a látószögön, és megvizsgáljuk a vén Európa sajtónyilvánosságát, akkor az RSF mérése és megállapítása szerint, az öreg kontinens két végpont közé szorult. Egyrészt az első helyen tanyázó nemzetet is körünkben köszönthetjük, hiszen
évek óta Norvégiában a legjobb a sajtó helyzete.
Másrészt ott a 85. helyen Magyarország, akivel szemben az európai intézmények megkezdték az újságírók és a sajtószabadság védelmét szolgáló intézkedések végrehajtását, és eljárást indítottak Magyarország ellen az európai jog megsértése miatt.
Ha megnézzük a teljes listát, akkor szembe tűnhet, hogy hazánk egy év alatt több helyet javított. A 2021-es 92. helyről a 85-re ugrott, azonban ez sajnos csak első blikkre adhat hurráoptimizmusra okot.
Még mindig a harmadik legrosszabb helyen tanyázunk Európában.
Annyi történt, hogy változott a mérés módszertana, így nagyobb arányban befolyásolta az eredményt az interneten tapasztalható sajtónyilvánosság. Emellett több ország jelentősen rontott korábbi helyezésén újságírókkal szembeni intézkedésekkel, vagy gyilkosságokkal.
Jelenleg nem csupán a politikánk néz kelet felé, hanem a sajtószabadságunk is, amit a háború, és az Ororszország miatt folytatott billegő politikai magatartás csak tovább erősít. Időközben azonban elindult a jogállamisági mechanizmus Magyarország ellen, ami súlyos pénzmegvonást eredményezhet az Európai Unió részéről, ha bizonyos alapelveken nem kezd el a közös európai gyakorlat felé húzni a magyar kormány. Ebbe beletartozik a transzparencia is, melynek egyik csatornája a sajtó.
A magyar sajtó napja kapcsán egy korábbi írásomban már kifejtettem, hogy a média több területén jártam már, így tudom, hogy milyen érzés, amikor az újságíró keze szabadon járhat a klaviatúrán, és milyen, amikor a vesszőt is ellenőrzik. Ahogy akkor, úgy most is ugyanazt kívánom a sajtószabadság nemzetközi napján: azt, hogy
mindenki élhessen az információhoz való jogával úgy, hogy nem szűrik meg helyette azt. Hogy mindenki – legyen idős, vagy fiatal, olvasgasson az interneten, vagy nézzen közmédiát, hallgassa a háttérben, vagy fogyassza célzottan a híreket, de- értesüljön minden fontos történésről.
Újságírónak lenni – még akkor is, ha nem ez a legszabadabb hivatás jelenleg- kiváltság. Közvetíthetünk, így a munkánk révén arról is értesülhetnek az emberek, amit személyesen nincs lehetőségük megtapasztalni, amit nincs lehetőségük kimondani vagy épp számonkérni. Az újságíró a köz szolgálatában áll, nem magáért, hanem az információhoz való jogért mond ki olykor a hatalomnak nem tetsző dolgokat is, így csak elnyomni lehet, felszámolni semmiképp.
Kapcsolódó cikkünk:
Hozzászólások