Március 27-én lesz a premierje A dzsungel könyve című musicalnek a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban. A főpróbán többek között Nagy Norbert rendező-koreográfussal beszélgettünk és betekinthettünk a darabba.
A dzsungel könyve című előadást 30 évvel ezelőtt mutatták be először a Pesti Színházban. A zenét Dés László szerezte, a dalszövegeket Geszti Péter írta, a szövegkönyv pedig Békés Pál munkája. Az eredeti színpadi változat kialakításában közreműködött Hegedűs D. Géza rendező és Radnóti Zsuzsa dramaturg. A musical Rudyard Kipling azonos című művén alapul.
A debreceni rendező-koreográfus, Nagy Norbert látványos, mozgalmas darabot ígér a közönségnek. Elárulta, hogy volt egy különleges ötlete, amit sikerült megvalósítani… A dzsungel az emberi társadalom tükörképeként szolgál, hiszen mély témákat feszeget. – Bonyolult kérdés, hogy egy közösség, társadalmi réteg, vagy egy faj hogyan fogadja be azt, aki közéjük érkezik és nem olyan, mint ők. Mi alapján ítéljük meg, hogy a másik nem közénk való? Ez a mű erről szól. Egy embert befogadnak a farkasok, majd kivetik maguk közül és az emberek is ugyanezt teszik, mert már túl sokat élt az állatok között. A dzsungel könyvében olyan köntösbe van mindez burkolva látványban, figurákban, hogy ugyanúgy megmutatja ennek lényegét, mint egy Andersen-mese – mondta Nagy Norbert.
A felnőtt Mauglit játszó Csata Zsolt színművész elárulta, mi jelentette ebben a darabban számára a legnagyobb kihívást: – Egészséges izgalom van bennem a premierek előtt, de most egy kicsit nagyobb volt a kihívás az éneklés miatt. Prózai színész lévén, sokkal több munkát kellett belefektetnem egy zenés szerepbe. Ez a darab minden korosztály számára tud valamit mondani. Szól a befogadásról, elfogadásról, a felnőtté válásról – hangsúlyozta.
Bagira, a fekete párduc egyik megformálója Újhelyi Kinga Jászai Mari-díjas színművész, akinek az anyai gondoskodás Maugli felé testhezálló szerep volt, hiszen két lánya van, akik közül az egyik szintén játszik az előadáson. Újhelyi Kinga számára fizikailag és lelkileg is voltak kicsit nehezebb jelenetek: – Fizikálisan megterhelőbb feladat volt a tánc, az ugrabugrálás és a harcok Sirkánnal, a tigrissel. Lelkileg az elengedésről szóló jelenetek érintettek meg leginkább: egyrészt szülőként elengedni a felnőtté vált Mauglit, illetve szülőtársként Balut, a medvét. A magánéletben is nehéz pillanatok ezek. Az a jó musicalekben, hogy minden nehéz jelenet után jön egy dal, ami segít átlendülni ezeken a bonyolult pillanatokon.
A rendező kifejezett kérése volt a főpróba hetében, hogy minél élesebben válasszuk le, mikor vagyunk emberként jelen, és mikor válunk ösztönlényekké. Ez most már elég jól disztingválható kívülről. Ezen finomítottunk.
Nagyon jó volt a próbafolyamat, mert a rendező is debreceni, érti a ”debreceniséget”, a színészeket. Könnyű volt a dolgunk, mert mi, ”csokonais” színészek ismerjük egymást évek óta. Nagy öröm volt ez az egész! Igazi debreceni csapatmunka – mondta a színművész. A színpadi díszlet, a koreográfiák, a jelmezek színes kavalkádja egy olyan világba repítik a nézőt, amibe beágyazva az érzelmek kavalkádját vonultatja fel a rendező. A darabban minden karakter a saját igazát akarja érvényre juttatni, de csak egyetlen igazság győzhet: a szeretet.
Hozzászólások