Bethlen Gábor fejedelem, Debrecen patrónusa címmel nyitottak meg kiállítást a Magyar Református Egyház jubileumi emlékéve keretében kedden a helyi Déri Múzeumban.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere megemlékezésében kiemelte: Bethlen Gábor fejedelem többször járt Debrecenben, több alkalommal erősítette meg a város kiváltságait, s a tűzvészben leégett András templom újjáépítése érdekében lemondott a város egy évi hűbéri díjáról, s az építkezést saját vagyonából is támogatta.
Fekete Károly tiszántúli református püspök arról a hármas örökségről beszélt, amelyet a debreceni reformátusok köszönhetnek Bethlen Gábornak.
Ő rendelte el a debreceni kollégiumi diákok tógaviseletét, amellyel "Erdély színeibe öltöztetett bennünket" – mondta a püspök hozzátéve: útmutatásával pedig – tudománnyal és fegyverrel harcolunk -, "belső, lelki öltözetet adott" a lelkipásztoroknak.
Végezetül megörökölték Bethlen híres mondatát, amelyet a halálos ágyán vetett papírra: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?".
Kató Béla erdélyi református püspök a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, hogy "Bethlen Gábor fejedelem nélkül ez az ötszáz év nem volna igazán ünnepelhető".
Az erélyi fejedelem, bár maga a református értékek szerint vezette Erdélyt, megkövetelte a vallási türelmet, a szabad vallásgyakorlást, elsődlegesnek mindig a haza, azaz Erdély értékeit tekintette – mondta.
Kató Béla felidézte a protestánsok összefogása mellett Bethlen Gábor a katolikusokat, de még a román ortodox egyházat is támogatta. Nevéhez fűződik a gyulafehérvári román főiskola alapítása és a biblia román nyelvű fordítása is.
Az erdélyi püspök végezetül megjegyezte: Bethlen Gábornak "a különböző vallások, etnikai népcsoportok iránt tanúsított türelmét a mai politikusok is példának tekinthetnék".
A debreceni Déri Múzeum kupolatermében rendezett kamaratárlaton Bethlen-karbeli erdélyi relikviákat, pénzérméket, írásos dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők február 26-ig.
Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A reformáció emlékévében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében.
Freskókat és domborműveket is avattak a reformáció 500 éves jubileuma, a Tiszántúli Református Egyházkerület fennállásának 450. évfordulója alkalmából kedden Debrecenben, a Református Kollégium általános iskolájának épületében.
A freskókat az egykori református főgimnázium – ma általános iskola – közelmúltban felújított épületének belső falaira Kustár Gábor művésztanár készítette.
Fekete Károly tiszántúli református püspök szavai szerint a művésztanár alkotásaival házi feladatot adott a diákoknak, akik "az épület boltívei alatt járva találgathatják a reformáció örökségét".
A püspök a freskókon olvasható latin feliratokat és magyar idézeteket "vallásórán kívüli tananyagnak" nevezte.
Megemlítette, hogy a Református Kollégiumban mindig kitüntetett hely jutott a művészeteknek. Kustár Gábor művésztanár méltó követője a képzőművészetek terén új fejezetet nyitó egykori rézmetsző diákoknak vagy Gáborjáni Szabó Kálmán és Félegyházi László 20. századi művésztanárok iskolateremtő munkásságának.
A debreceni református általános iskola falfestményei a bibliai üzenetek mellett emléket állítanak a reformáció kiemelkedő személyiségeinek, köztük Luther Mártonnak, Kálvin Jánosnak, Méliusz Juhász Péternek, Huszár Gálnak, Bocskai Istvánnak, és Szenci (Szenczi) Molnár Albertnek
Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A reformáció emlékévében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében.
(MTI)