Csíksomlyói búcsú 2023

Csíksomlyó, 2023. május 27. Zarándokok gyülekeznek a csíksomlyói búcsú szentmiséje elõtt a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregben 2023. május 27-én. MTI/Veres Nándor

A csíksomlyói hegynyeregben összegyűlt zarándokok százezreit és a szentmisét az élő közvetítés révén távolról követő híveit buzdította a pünkösdszombati fogadalmi búcsú ünnepi szónoka, Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány provinciálisa.

Az idei búcsú jelmondatára – Assisi Szent Ferenc „Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” imarészletére – utalva az erdélyi ferencesek vezetője rámutatott: a fogadalmi búcsú idején a Kis- és Nagysomlyó közti hegynyereg templommá alakul, ahol a zarándokok összesereglett tömege az egyház lüktető élő valóságát mutatja meg.

A nyolc évszázados szerzetesrend szabályaira utalva arra intette hallgatóit: ne féljenek a „reguláktól”, azok nem korlátok: az egyénen keresztül az egész közösség boldogulását szolgálják, mert „szükség van egy olyan kordára, amely meg és összetart bennünket”.

A Kovács Gergely gyulafehérvári érsek által celebrált szabadtéri szentmise a pápai himnusz, valamint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget több százezer hívő jelenlétében. A zarándokok között jelen volt Novák Katalin magyar államfő, elődje Áder János volt köztársági elnök, Semjén Zsolt, Magyarország, illetve Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese.

Felemelő érzés megélni a nemzet összetartozását

összegezte Novák Katalin a Csíksomlyói búcsún való részvétel élményét szombaton, miután több százezer zarándokkal együtt vett részt a Kis- és Nagysomlyó közti hegynyeregben celebrált pünkösdszombati szentmisén.

A köztársasági elnök az őt kérdező újságíróknak elmondta: aki hozzá hasonlóan nem volt még a csíksomlyói búcsún, az talán nem is tudja megérteni azt, hogy mennyire felemelő érzés megérezni, megélni a nemzet összetartozását.

A Csíkszeredával összenőtt Csíksomlyóra vezető utakon órákon keresztül hömpölygött a tömeg szombat délelőtt. Az esőre hajló, borús időben, egyházi zászlók, magyar és székely lobogók és települészászlók százai alatt kaptattak fel az emberek a Nyeregbe.

A környező székely falvakból többnyire gyalogosan érkeztek a hajnalban – vagy már napokkal korábban – útnak indult, úgynevezett keresztalják, vagyis kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településnevet jelző felirat mögé felsorakozó csoportok. Erdély, a Kárpát-medence és a nagyvilág számos más pontjáról is érkeztek gyalogos, lovas, szekeres búcsúsok.

Magyarországról idén három különvonat hozta a zarándokokat, a Csíkszeredába vezető országutak a város bejáratainál buszok százainak ideiglenes parkolójává váltak. A székelyföldi megyeszékhely a pünkösdi búcsú idején lakosságának tízszeresét fogadja: a 35 000 lakosú városba ilyenkor évről évre mintegy 300-350 000 zarándok érkezik. A Csíksomlyóra vezető utakat ilyenkor lezárják a járműforgalom elől, idén – a zarándokok biztonsága érdekében – már a szekerek sem vonulhattak fel a hegynyeregre.

A reggeli órákban még százméteres tömött sorban várakoztak a hívők arra, hogy bejuthassanak a csíksomlyói kegytemplomba, a félezer éves, csodatevőként tisztelt Mária-szobor elé. Közben a Szék útján összefüggő embertömeg özönlött a kegytemplom felé. A zarándokok feliratokkal, zászlókkal és kitűzőkkel jelezték, hogy Kárpát-Medence mely települését képviselik Nyitragesztétől Máriapócsig, Kiskunhalastól, Gyergyószentmiklósig. A fiatalok közül sokan székely népviseletbe, vagy cserkészegyenruhába öltöztek.

A pünkösdi búcsú hagyományos szentmiséje május 27-én helyi idő szerint fél egykor (Magyarországon 11.30-kor) kezdődött.

A szabadtéri szentmise főcelebránsa Kovács Gergely, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke, ünnepi szónoka Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány provinciálisa volt.

Forrás: MTI

Exit mobile version