A bevándorláspolitikáról szóló döntésnek tagállami jogkörben kell maradnia az Európai Unióban – hangoztatta az igazságügyi miniszter Debrecenben. Trócsányi László leszögezte: ezért is tartja szükségesnek, hogy a tagállamok őszinte dialógust folytassanak polgáraikkal erről a kérdésről.
Az igazságügyi tárca, Debrecen önkormányzata és a Magyarországi Református Egyház az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából – Nemzeti szuverenitásunk alapkérdései címmel – rendezett konferenciát a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában.
Trócsányi László felszólalásában elemezte a szuverenitás fogalmát, annak történelmi kialakulását. A bevándorlással összefüggésben leszögezte: elfogadhatatlan, hogy ne a szuverén állam döntsön az idegenek befogadásáról. Utalt arra is, hogy csökkenti az államok szuverenitását, ha eladósodnak, mert ilyenkor a hitelezők dönthetnek helyettük. Hozzátette: emiatt nem szabad olyan költségvetést elfogadni, amely növeli az államadósságot.
Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben vizsgálta a szuverenitás kérdését.
Minden külpolitika alapja az az értékvilág, amelyben hiszünk. Például a nemzetiségi kisebbségi jogok elismerése és szavatolása – mondta. Az egykori diplomata hozzátette: ma drogbárók, embercsempészek, terrorista szervezetek veszélyeztetik az államok szuverenitását.
A szuverenitás soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. A magyarok számára az első világháború óta a nemzet tágabb fogalom, mint az állam – zárta előadását Martonyi János.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az alkotmányozás folyamatát tekintette át 1990-től, és részletesen ismertette az alaptörvényt. Leszögezte: a 2011. április 18-án elfogadott alaptörvény kiállta az idők próbáját.
A népszavazás szabályozásáról szólva jogosnak nevezte, hogy 50 százalék feletti részvétel esetében érvényes csak a referendum, mivel a parlamenti választásokon 61 százalék felett volt a részvétel. Gyulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy bővítették az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök jogkörét.
Európai uniós tagságunkból adódóan elválaszthatatlan a szuverenitás és a szubszidiaritás, amelyeknek egyszerre kell érvényesülniük – tette hozzá.
Szapáry György volt washingtoni nagykövet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének főtanácsadója arról beszélt, hogy Magyarország nem tud teljesen független maradni a globalizált világban, de jó pénzügypolitikával képes megőrizni szuverenítása jelentős részét.
Magyarország 2010-től önfinanszírozással, kamatcsökkentéssel, jó gazdaságplitikával csökkentette pénzügyi függőségét – jelentette ki.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a technikai globalizáció és a szuverenitás összefüggéseire világított rá. Elmondta, hogy egyes területek technológiája messze az államhatárokon túl hat. Ilyen például a nukleáris és a géntechnológia vagy az internet.
A legfontosabb, hogy az egyes tagállamok megegyezzenek, a technikai globalizáció ne korlátozza a szuverenitást – közölte.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: az alkotmány korántsem végleges, a későbbiekben meg lehet majd változtatni.
(MTI)
Hozzászólások