Az egyesület szerint az utóbbi évek közúti fejlesztései főként az autósoknak kedveztek.
Nyílt levelet írt Papp László polgármesternek a Debrecent érintő közúti fejlesztésekről, valamint azok hiányosságairól és aránytalanságairól a DERKE- Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület– derül ki az egyesület legutóbbi Facebook-bejegyzéséből.
A levél szerint a társaság egyetért a Zöld Város Program kitűzött céljaival, ugyanakkor a fejlesztési program égisze alatt eddig véghezvitt és a folyamatban lévő beruházások elsősorban az autósok közlekedését tették könnyebbé, a közösségi közlekedést használók eljutási ideje pedig nemhogy csökkent, hanem épp ellenkezőleg: nőtt az egyesület szerint. Mint írják,
Közösségi közlekedést előnyben részesítő fejlesztések csak elvétve történtek. Még mindig teljesen hiányoznak a gyors és kényelmes átszállást biztosító közös peronos megállóhelyek, a közösségi közlekedés előnyben részesítése esetleges és a menetrendek összehangolása is várat magára. Hiába „zöld” a buszmegálló, ha ritkán áll meg benne jármű. Hiába állnak majd szolgálatba elektromos autóbuszok, ha menetrend szerint ritkán közlekednek és a járatok nincsenek összehangolva. Hiába az új kerékpárút, ha számos belvárosi kereszteződésben hosszú várakozást követően csak minden második ciklusban lehet átjutni kerékpárral vagy gyalogosan. A belváros egyirányúsításának kétségtelen pozitív hozadékai az autóbuszsávok, ezek azonban a járatok menetidejére semmilyen hatással nem voltak. A közösségi közlekedés számára előnytelen jelzőlámpaciklusok miatt a buszok sokat várakoznak.
A közlemény kitér a belvárost érintő kapacitásbővítések negatív hatásaira is. A DERKE álláspontja alapján, a beruházások révén a lég- és zajszennyezettsége az elviselhetőség határán van, valamint a legújabb fejlesztések is inkább a belváros szívébe gépjárművel történő eljutást ösztönzik.
A Vár utca (Kálvin tér) megnyitása során a kerékpáros közlekedés teljesen figyelmen kívül lett hagyva. A Bethlen utca – Egyetem sugárút pedig egy alapvetően lakóövezeti utca, amelynek szélesítése a lakókörnyezetre további zajterhelést jelent. Ezen fejlesztések ilyen formában teljesen ellentmondanak a Zöld város programban meghirdetett elképzeléseknek. Ugyanakkor továbbra is hiányoznak azok, – a szabályozási terveken egyébként szereplő – a külső városrészeket összekötő úthálózati elemek, amelyek a település központi részét hivatottak elkerülni. A nemrég megnyitott Domokos Márton út mellett, a keleti és déli városrészben is, további hasonló kapcsolatok kialakításra lenne szükség. Ezen fejlesztések hasznosabbak és eredményesebbek a belváros kapacitásbővítése helyett.
Egy kis statisztika
A KSH adatait is szemlézi a közlemény. Eszerint az elmúlt tíz évben 140 ezerről 186 ezerre nőtt a megyénkben regisztrált személygépkocsik száma. Egy átlagos autó fenntartási költségei, például üzemanyag, szervíz, biztosítás havi (!) 80.000 forintra rúgnak (amortizáció nélkül). A DERKE kalkulációja értelmében, ha a lakosok a gépjármű használata helyett az üzemanyagra fordított költségek töredékét meg tudják takarítani, akkor azt helyi vállalkozásoknál, hasznosabb dologra tudják költeni. Már a gépjárművel történő utazások két százalékos csökkenése esetén 3,5 milliárd forint megtakarítás lenne elérhető éves szinten.
Az egyesület szerint, a kapacitásbővítések nem feltétlenül szükségesek a mindennapi közlekedés zavartalanságához.
például nem lenne szükség a Bethlen utcán – Egyetem sugárúton egy 1,8 km-es útszakaszra 1,5 milliárd forintot elkölteni a város és az központi költségvetés forrásaiból (több, mint 800 ezer forint méterenként). A fent leírtakkal ezt összevetve nehéz nem ablakon kidobott pénznek minősíteni az ilyen beruházásokat.
A közlekedési társaság javaslatokat is tett, amivel javítható a debreceni közlekedés a gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel közlekedők számára is. A DERKE szerint
- Először is azonnal szakítani kellene a fent leírt kapacitásbővítő hozzáállással, sőt kifejezetten előnyben részesíteni a kerékpáros és közösségi közlekedést.
- A szabályozási tervek készítése során törekedni kellene a több funkciójú vegyes övezetek kialakítására, ahol a lakosok helyben, a városon át történő rendszeres ingázás nélkül legtöbb céljukat megtalálhatják. A tervezés során elsődleges fontosságú csökkenteni a szuburbanizációs ösztönzőket. Az övezetek kialakításakor pedig figyelembe kell venni, hogy azok jól kiszolgálhatóak legyenek kerékpáros infrastruktúrával és közösségi közlekedéssel.
- Természetesen most sem, és a későbbiekben sem lesz mindenkinek lehetősége a városközponthoz illetve a munkahelyekhez, oktatási intézményekhez és kereskedelmi egységekhez a lehető legközelebb lakhatását biztosítania, ezért az agglomerációkban élők számára a közösségi közlekedéssel való eljutási lehetőségeit jelentősen javítani kell. Aktuálisan erre a legjobb lehetőséget a debreceni és a helyközi közösségi közlekedés integrációja adhatja, mely elől tavaly valóban minden korábbi akadály elhárult a vasúti és a helyközi buszközlekedés egy tulajdonosi körbe kerülésével. A Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület már tett javaslatot egy zónaalapú tarifarendszerre, mely hazai viszonylatban sem lenne már egyedülálló. Az integrációtól fajlagos költségcsökkenés és bevételnövekedés is várható egyszerre, mely további szolgáltatási kapacitások megnyitását tenné lehetővé.
A teljes levelet itt olvashatják: