Ahogy arról korábban is írtunk, a közelmúltban a Hivatalos Közlönyben megjelent a felhívás a Budapest-Kolozsvár közötti nagysebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, melyben 250-350 km/órás sebességet lehetővé tevő pályaszakasz(ok) megépítése a cél. A felhívás alapján a nagysebességű vasútvonal egy része, már meglévő vasútvonalakra épülne. Kérdés, hogy mely jelenlegi szakasz alkalmas arra, hogy 250-350 km/órás sebességgel lehessen rajta utazni, vagy melyiket lehet fejlesztések révén alkalmassá tenni ilyen tempóhoz.
Fotó: www.media.szekelyhon.ro
Eleinte a Szeged-Arad-Temesvár-Marosillye-Nagyszeben-Brassó-Bukarest-Konstanca vonalvezetés mentén tervezték kiépíteni a szupergyors vasútvonalat, 2018 márciusában azonban a magyar kormány a Püspökladány-Debrecen-Zilah-Kolozsvár útvonalat javasolta – írja az atlatszo.ro hírportál.
Amennyiben ez a verzió marad a befutó, valószínűleg részben megint hozzányúlnak a Budapest-Debrecen-Záhony fővonalhoz, és az adott szakaszt kiépítik 350 km/óra tervezett sebességre.
A vasúti közlekedés jelenleg rendkívül lassú, a Kolozsvár-Nagyvárad szakaszon a menetidő 3,5 óra vagy több. Ennek oka részben a domborzati viszonyokban keresendő. A nyomvonal az Erdélyi Szigethegységben, Kissebes-Bertény között szűk, kanyargós. Egy nagy sebességű vasút kiépítése során – már ha valóban itt húzódik majd a nyomvonal – komoly feladatot jelent a tervezésnél, egy ilyen vasút ugyanis nem kerülget, nincs, vagy minimális a vonalkifejtése.
Ha meg is valósulnak ezek a 250-350 km/h sebességet lehetővé tevő pályaszakaszok, szükség lesz olyan vasúti szerelvényekre is, amelyek képesek ekkora sebességgel közlekedni rajta. Így a mozdonyvontatású vonatok helyett villamos motorvonatokat kellene sínre tenni.
A kormányzat célja a vasútvonallal évi 500 ezer utas szállítása. Terveik szerint azonban nem csak Budapest és Kolozsvár között épülne vasút, hanem tovább, Bukarestig. Adrian Dragomirescu, a CFR TEN-T fejlesztési osztályvezetője szerint a román ág a Párizs-Strasbourg-Bécs-Pozsony-Budapest nagysebességű vonal meghosszabbítása lenne. Ugyanakkor az Európai Számvevőszék 2018-as jelentése megjegyzi, hogy egy nagysebességű vasútvonal beruházási költsége évi 9 millió utas esetén térül meg.
Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mivel a nagysebességű vonatokra kínált jegyek ára jóval magasabb a hagyományos vonatokéhoz képest, megéri-e majd ezzel utazni például a fapados repülőjáratokkal szemben.
Arra, hogy milyen forrásból épülne a nagysebességű vasút, még senki sem tudja pontosan a választ, hiszen a következő uniós támogatási ciklus 2027-ig tart, a nagysebességű vasút pedig ennél jóval odébb van. Manapság Magyarországon kilométerenként 3-4 milliárd forintból építenek át vasútvonalat. És ez csak az infrastruktúra.
Hozzászólások