Százhatvan szakember regisztrált a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének gyerekkori traumatizációval és a disszociatív zavarokkal foglalkozó kétnapos rendezvényére, amelyen a téma nemzetközi szakértői, az izraeli Eli Somer és Liora Somer professzorok tartottak előadást és képzést.
– A gyermekkori bántalmazás a lakosság 5-10%-át érinti, Magyarország esetében is legalább 500 ezer olyan felnőtt él, aki gyermekként átesett valamilyen, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazáson. Komoly népegészségügyi problémáról van szó, ami járványnak is tekinthető. Sokkal komolyabban kellene a szakembereknek foglalkozni vele, hiszen felnőtt korban számos pszichológiai és egészségügyi problémát okozhat – mondta a Haifai Egyetem professzora, Eli Somer, aki feleségével együtt traumaközpontot is működtet.
A gyerekkori trauma egyik következménye lehet a disszociáció, ami identitászavart okozhat. Ezt a területet egyelőre hazánkban a szakma is kevéssé ismeri.
– Nemcsak a terápia, de maga a felismerés is nehézkes, a disszociáció területén el vagyunk maradva, akár évek is eltelhetnek, amíg valaki a megfelelő szakemberhez jut a problémájával. A Somer házaspár a tapasztalatok átadásával lehetővé teszi, hogy hatékonyabban segíthessünk a betegeinknek. Terveink szerint jövőre és az azt követő években is újabb szemináriumok tartására hívjuk meg őket a Debreceni Egyetemre – tájékoztatott Kuritárné Szabó Ildikó, a Magatartástudományi Intézet Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszékének vezetője.
Eli Somer úgy tájékoztatott, hogy a gyermekkori traumákat feldolgozni segítő terápia akár tíz évig is eltarthat: hossza nagyban függ a bántalmazást elszenvedő korától, a trauma súlyosságától, valamint attól is, hogy mennyi ideig tartott, hányan követték el a gyermek ellen, és milyen a bántalmazó és a bántalmazott közötti családi kapcsolat foka.
A Debreceni Egyetemen rendezett workshopon az is elhangzott, hogy a disszociatív zavarok egyik újonnan felfedezett típusát, a kényszeres nappali álmodozást az izraeli professzorok és a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai közösen kutatják.
– Ha valaki napi rendszerességgel öt-hat órát álmodozással tölt, ott már komoly problémáról beszélünk, főleg, ha előnyben részesíti a barátaival való találkozással vagy a tanulással szemben. Ennek a függőségnek muszáj nevet adni és igazolni létjogosultságát a szakmában. Súlyosságát mutatja, hogy velem nemzetközi szinten már több százan vették fel a kapcsolatot és kértek segítséget – közölte Eli Somer.
A workshop résztvevői a gyerekkori traumatizáció művészetterápiával történő gyógyítását is megismerhették, melynek Liora Somer a szakértője.
– A nem-verbális kommunikáció sok esetben lehet a segítségünkre, hiszen a trauma esetén olyannyira erős lehet az élmény, hogy azt nem lehet szavakkal kifejezni. Mozgás-, tánc- és zeneterápiát egyaránt alkalmazunk ezt a szakadékot áthidalni, festéssel, rajzzal, szobrászattal is próbálom segíteni a feldolgozást – beszélt a módszerről Liora Somer.
(unideb.hu)
Hozzászólások