Egy nappal hamarabb köszönt be a csillagászati tavasz

Fotó: Kiss Lóránt

22 óra 24 perckor kezdődik.

Bár a tankönyvek március 21-re datálják a csillagászati tavasz nyitányát, idén már egy nappal korábban, március 20-án lesz a virágzó évszak napéjegyenlősége. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint,

Hétfőn, március 20-án 22 óra 24 perckor kezdődik a csillagászati tavasz. Bár a tankönyvek ugyan március 21-ére datálják az eseményt, ez azonban eshet március 20-ára és 21-ére is. A nap-éj egyenlőség dátuma azért „csúszkál”, mert egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Ez az oka annak, hogy be kellett vezetni a szökőnapot, ugyanis az eltérés négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki.

Nem csupán ez vezet csúszáshoz, hiszen a Föld pályaparaméterei – excentricitása, a tavasz-pont helye, a forgástengely precessziója – szintén nem állandók, ezek azonban csak nagyon kis eltéréseket okoznak, a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja a Gergely-naptár 400 éves periódusa alatt is csak egy-két órát változik.

A csúszás olyannyira normális, hogy utoljára 2011-ben esett pontosan március 21-re a tavaszi nap-éj egyenlőség. A 20-a ráadásul nem a legkorábbi lehetséges dátum, hiszen

2048-ban először fog március 19-én bekövetkezni.

A meteorológiai szolgálat kitér közleményében arra is, hogy a nap-éj egyenlőségkor a közhiedelemmel eltérően nem egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka.

Ennek egyik oka, hogy a légköri refrakció (fénytörés) miatt az égitestek egy kicsivel magasabban látszanak a horizont felett, mint a valódi elhelyezkedésük, ez a nagyon kicsi eltérés a horizonton a legnagyobb, fél fok. Ez azt jelenti, hogy a Nap néhány perccel előbb jelenik meg a horizonton napkeltekor, mint valójában. Ugyanígy, napnyugtakor ennyivel később nyugszik látszólag. Ez a jelenség néhány perccel növeli a nappalok hosszát. A másik ok pedig az, hogy a nap-éj egyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett, de a Napnak kiterjedése van, azaz egy körlap világít ránk, vagyis már akkor is látszik, amikor a középpontja még nem kelt fel, illetve még akkor is sugároz, amikor a középpontja már lenyugodott.

Exit mobile version