Az egyetemek gazdasági fejlődésben betöltött nélkülözhetetlen szerepére hívták fel a figyelmet az előadók szerdán a Debreceni Egyetemen (DE) tartott Tudásközpontok és a gazdaság című konferencián.
A hazai gazdaságnak 2020-ra 18,3 százalékkal több felsőfokú végzettségű szakemberre lesz szüksége, mint 2010-ben volt, miközben 5,9 százalékkal csökken a középfokú, 15,5 százalékkal az alapfokú végzettséggel rendelkezők iránti igény – ismertette Szigeti Ádám, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője.
Ebből is látszik, hogy nincs gazdasági fejlődés egyetemek nélkül, oda megy az ipar, ahol tudás van – szögezte le a szakember a DE és az Észak-balatoni Polgári Klub közös konferenciáján. Úgy vélte, ha az egyetem természetes integrátori szerepet vállal, összehozhatja a kutatás-fejlesztés-innovációban élenjáró multinacionális vállalatokat és a kis- és középvállalkozásokat (kkv).
Szigeti Ádám jelezte: az egyetemi hallgatók csupán 25 százaléka tanul műszaki, természettudomány, informatikai szakokon, holott 40 százalékra lenne szükség.
Elmondta: kedvezőek a duális képzés tapasztalati, így szeptemberben folytatódik, a pályaorientáció támogatására pedig 18 milliárd forintot biztosít a kormány.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára az Irinyi tervet bemutató előadásában szintén az egyetemek szerepét hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításában.
Azt mondta, az európai országok közül Magyarország a második helyen áll Németország mögött a magas hozzáadott értéket képviselő termékek exportjában, de ennek árnyoldalaként említette, hogy az eredmény a járműgyártáson keresztül valósul meg.
A multik termelik az export nagy részét, miközben a termelők fele kkv, amelyeknél a foglalkoztatottak 70 százaléka dolgozik, alacsony hatékonysággal – magyarázta az államtitkár, fontosnak célnak nevezve a kkv-k széles körének hatékonnyá tételét.
Az innovatív iparfejlesztést támogatja az Irinyi terv, amelynek célkitűzése, hogy 2023-ig a jelenlegi 23-ról 30 százalékra növekedjen az ipar aránya Magyarországon – mondta Lepsényi István. A további célok között említette az iparszerkezet átalakítását, a járműipartól való függőség csökkentését, valamint új, innovatív technológiák bevezetését.
Felsorolása szerint elodázhatatlan egyebek mellett az egészséggazdaság, a zöldgazdaság, az IKT-szektor, a speciális jármű- és gépgyártás, az élelmiszeripar és a védelmi ipar fejlesztése, mindennek érdekében pedig a műszaki képzés növelése.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a konferenciát rendező Észak-balatoni Polgári Klub tagja előadásában a versenyképesség gazdasági és társadalmi összefüggéseiről beszélt.
Európa versenyképessége nem fog csökkenni, az energiaárak alakulása következtében javulnak a cserearányok, és a kontinens abban érdekelt, hogy Magyarország versenyképes legyen – fejtette ki.
Hozzátette: Magyarország határ menti térségeinek gazdasági mutatói szinte megegyeznek a környező országok szomszédos területeivel, vagyis ilyen téren a határok nem választanak el.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Bács Zoltán egyetemi kancellár egyaránt az oktatás és a kutatás melletti harmadik missziót, a kutatás gyakorlati hasznosulásában való egyetemi részvételt jelölte meg feladatként.
Kiemelték: a DE fő stratégiája az egészségipar különböző területeinek fejlesztése, amelynek során négy klaszterben több mint 100 ipari vállalkozással dolgoznak együtt.
A Debreceni Egyetem ezzel a tevékenyégével közvetlenül is kapcsolódik az Irinyi terv magvalósításához – jelezte Bács Zoltán.
Belinszky Katalin, az Észak-balatoni Polgári Klub elnöke elmondta: civil szervezetük 1998-as megalakulásakor célul tűzték ki, hogy a polgári értékeket Magyarország szolgálatába állítsák. Ennek érdekében szerveznek fórumokat az ország különböző területein kutatóhelyekkel, felsőoktatási intézményekkel együttműködve.
Fotók: Bakos Attila
(MTI, HP)
