A debreceni Betlehemes Találkozó a Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti nyilvántartásába került: erről tartott sajtótájékoztatót Komolay Szabolcs alpolgármester; Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója és Gyöngy Péter, a Betlehemes Találkozók főszervezője a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában (Kossuth u. 1.).
A debreceni Betlehemes Találkozó a Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti nyilvántartásába került, amelyről a hivatalos dokumentumot szeptember 18-án, a gödöllői királyi kastélyban vette át Komolay Szabolcs, DMJV alpolgármestere Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkártól. A Nemzetközi Betlehemes Találkozó a Debreceni Művelődési Központ meghatározó nagyrendezvénye, zászlóshajója immár 10 éve, mely jól reprezentálja intézményünk értékorientációját, a nemzeti értékek, a néphagyomány és a közösségi művelődés iránti elkötelezettségét.
A 25 esztendős múltra visszatekintő rendezvény eddig közel 200 kárpát-medencei település betlehemezőinek bemutatkozását és közel 700 játék mozgóképes rögzítését, számtalan kiadvány és három konferencia megrendezését tette lehetővé.
Ezen eredményekre alapozva Debrecen MJV Közgyűlése – Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a debreceni Csokonai Színház igazgatója 2006 és 2012 között: a debreceni Betlehemes Találkozók társrendezője volt a Csokonai Színház ebben időszakában és Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója, a Nemzetközi Betlehemes Találkozókat megvalósító intézmény vezetője javaslatára – kezdeményezte a Nemzetközi Betlehemes Találkozó Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékére való jelölését. Ennek nyomán Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felkérte a DMJV Kulturális Osztály vezetőjét, hogy folytassa le a szükséges szakmai egyeztetéseket és készítse el a Nemzetközi Betlehemes Találkozó és a betlehemezés hagyománya Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékre való jelölésének dokumentációját. Az elmúlt két és fél évben megtörténtek a szükséges szakmai egyeztetések, létrejött a jelölést előkészítő munkacsoport, a Hagyományok Háza hathatós közreműködésével elkészült a jelölő dokumentum, mely 2015. augusztus 31-én az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága elé került elbírálásra. Érdemes megemlíteni a munkacsoportban résztvevők nevét: Dr. Tömöry Márta bábdramaturg, DLA fokozat (színházművészet), a Betlehemes Találkozók alapítója, fő szervezője, instruktora, a jelölési folyamat szakmai programfelelőse; Szász Zsolt, Blattner-díjas bábművész, dramaturg, a Betlehemes Találkozók társalapítója, a jelölési folyamat szakmai programfelelőse; Gyöngy Péter programfelelős, a Betlehemes Találkozók szervezője, a jelölési folyamat koordinátora; Tomán Zsóka, a Hagyományok Háza külső munkatársa, ő készítette el a jelölő dokumentum végleges változatát és Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, ő mint szakmai mentor segítette a két és fél éves folyamatot.
A benyújtott dokumentum alapján A debreceni betlehemes találkozó hagyományátörökítési gyakorlata a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok és tevékenységek regiszterébe, azaz a Jó gyakorlatok nemzeti nyilvántartására került.
A bizottság döntése nyomán egy újabb, a magyar táncház-módszerhez mérhető, mintaértékű programmal, jó gyakorlattal gazdagodott a Szellemi Kulturális Örökség Jó megőrzési gyakorlatok nemzeti nyilvántartása. Különösen jelentős eredmény ez, hiszen eddig három jó gyakorlat került e nyilvántartásba, s a debreceni találkozó az első Hajdú-Bihar megyei elem a rangos regiszterben! Emellett még két elem került az idén a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékére, a Rába-vidéki szlovének rönkhúzása és a magyarországi kékfestés hagyománya.
A pozitív döntés hatása elsősorban a határainkon túl működő hagyományőrző közösségek életében válhat majd meghatározó tényezővé, a helyi átörökítési gyakorlatot biztosító lokális és regionális találkozók létrejöttének adhat lendületet, illetve a már meglévők megerősödésének válhat zálogává.
A betlehemes találkozók Debrecen város közművelődésében is igen fontos szerepet töltenek be, hiszen a központi rendezvénnyel párhuzamosan több mint húsz debreceni külső helyszínen és néhány Debrecen környéki településen lépnek fel a játszók, általuk évente közel 10 000 ember kerül közvetlen kapcsolatba e szakrális szokáshagyománnyal.
Hozzászólások