Megjelent a Polytrip Beyond címre hallgató albuma, a trió Lugosi Dániel (ének, gitár) Székely Ádám (basszusgitár, vokál) és Vincze Ákos (dob) egy kísérletezős, érdekes utazásra invitálja a hallgatókat. A zenészek bevallása szerint amolyan grunge-funk-alterpop-metál stílusú anyagot hoztak össze, a fiúk jeligéje: „Merj meglepődni!”
A 12 számos album a régi nagylemezek divatjához méltóan szövegkönyvvel, grafikákkal, tokkal érkezik. A dalok mindegyike teljesen más és más stílust képvisel, sőt számokon belül is rengeteg stílusirányzat keveredik. A HajduPressnek Lugosi Dániel frontember nyilatkozott.
Mesélj az alkotás folyamatáról, arról, miként készültek a dalok!
Lugosi Dániel: Egy pár dal, azt hiszem három, a korábbi zenekarunkból Ádámmal lett átmentve és átdolgozva némileg, volt pár amit egyedül tettem össze még otthon a kis gépemmel, de a maradékot azt teljesen közösen raktuk össze, minden ilyen számnál azonos mértékben zeneszerzőkként is vagyunk lejelentve. Voltak számok amelyek kicsúsztak, félretolt hangokból lett a megoldás, vagy csak úgy magától kicsusszantak az elmebetegebbnél elmebetegebb dolgok. De volt olyan is, hogy három másodpercet kerestünk három hétig, mert már rá voltunk görcsölve. Ám emlékeim szerint nem túl sok ilyen volt, minden adta magát, meg ha nem ment, akkor jammelgettünk inkább, kerestünk más viszonyítási pontokat, stb. Az egész album körülbelül egy év alatt íródott, de meg merem kockáztatni, hogy nem volt annyi.
Hol vettétek fel az anyagot?
L. D.: A felvételeket az L-V Hang stúdióban rögzítettük Válik László és Válik Bernát segítségével. Prémium volt!
Belülről nézve milyennek jellemeznéd a dalok összességét?
L. D.: Szerintem ez egy erős első album lett, figyelemfelkeltőnek csináltuk, hogy „hé mi itt vagyunk és totálisan mást fogunk játszani, mint ami most divatos, és teljesen kompromisszummentes dolgokat fogunk csinálni, és majd ti tátott szájjal azt kérdezitek, hogy ez most mi volt?” Ez volt az alapkoncepció és ezt szeretnénk is folytatni. Már a második albumot írjuk közben, és még messzebb fogunk menni. Szerintem az album hangulatán is lehet érezni, hogy itt most valami egészen más ügyről van szó, hogy van benne egy hatalmas szeretet, kísérletezgetés, vadulás, sírás, öröm és minden ami az élet része, csak lehet ez az album kicsit máshonnan nézi ezt a sztorit. A mondanivaló is ilyen ingadozó, akárcsak a zene, tömegkutúra, média, táncolás részegen egy lánnyal, idegesítő szúnyogok, szerelmi csalódás, mi az élet értelme, különleges utazások, stb, stb…
Hogyan viseled, hogy a pandémia miatt nincsenek fellépések?
L. D.: Elég rosszul viseljük, viselem ezt. Se promózni, se megmutatni nem tudjuk a kis gyermekeinket, és az egész szituáció alaposan depresszióba döngölt nem csak minket, hanem a sorstársainkat is, de reméljük, most már látjuk az alagút végét.
Mik a terveitek az anyaggal?
L. D.: Szeretnénk nagyon megturnéztatni az anyagot, meg osztani az észt a világban, terjeszteni külföldön is, és szeretnénk leszerződni egy igazi kiadóhoz, managementhez is.
Tamás Nándor
Hozzászólások