A speciális gél úgy képes eltávolítani a környezetből a higanyt, hogy nem veszélyezteti az élővilágot.
Speciális aerogélt fejlesztettek ki a Debreceni Egyetem vegyészei, melynek segítségével környezetkímélő módon tudják eltávolítani a higanyszennyezést- olvasható az egyetemi portál cikkében. A felfedezésről szóló publikáció a környezettudomány meghatározó nemzetközi lapjában, a Chemosphere-ben jelent meg.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén 2005-ben kezdte Fábián István és Lázár István az aerogélek kutatását. A cikk szerint, ezek a világ „legritkább” térhálós anyagai, sűrűségük pedig köbméterenként mindössze néhány kilogramm is lehet.
Az aerogélek olyan pórusos szilárd anyagok, amelyeknek nagyon ritka a térhálójuk, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek, így a mindennapi gyakorlatban már használják őket szigetelésre. A ritka térháló miatt nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni, s ezt a tulajdonságukat használtuk ki mi is a kutatásaink során.
mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kalmár József, a kutatás vezetője.
A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi docense korábbi cikkében – amely az anyagtudomány egyik legjelentősebb lapjában, az American Chemical Society Applied Materials & Interfaces folyóiratában jelent meg idén januárban – az aerogélek szerkezetváltozását vizsgálta, és az ott kapott eredmények alapozták meg az újabb kutatást.
A higanyvegyületek könnyen beágyazódnak zselatinba, így a zselatin és a szilika ötvözésével létre tudtunk hozni egy olyan aerogélt, amely megköti ezeket vízből. A laboratóriumi vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy többféle fémion egyidejű jelenléte esetén is eltávolítja a higanyt, így képes lehet például egy környezetszennyező baleset alkalmával is összegyűjteni az erősen toxikus anyagokat.
ismertette Kalmár József.
A következő lépésben tovább mentek a kutatók és az új vegyület élővilágra gyakorolt hatását vizsgálták.
Az ökotoxikológiai elemzések során azt néztük meg, hogy egy természetes közegben miként viselkedik az aerogél. Ehhez érzékeny modellszervezetet, papucsállatkákat használtunk biológus kollégák segítségével, és videómikroszkóp alatt figyeltük a viselkedésüket. Kiderült, hogy az aerogél nincs káros hatással az élőlényekre, amikor pedig hozzáadtuk a higanyvegyületet, akkor megkötötte azt, így megvédve az élő modellszervezetet.
Az ökotoxikológiai vizsgálat a Természettudományi és Technológiai Kar Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék kutatója, Szemán-Nagy Gábor fejlesztése, míg az aerogélek karakterizálásában a Szilárdtest Fizikai Tanszék munkatársai nyújtottak segítséget. A kutatás folytatásában Kalmár József szeretne más, akár értékes fémvegyületek megkötésére is alkalmas aerogéleket kifejleszteni.