Ipari partnereinek és a régió meghatározó gazdasági szereplőinek tartott gazdasági évindító találkozót a tavaly már 123 milliárdos mérlegfőösszegű Debreceni Egyetem. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett programon Bács Zoltán kancellár vázolta az intézmény stratégiai terveit.
– A Debreceni Egyetem oktatási intézményként a hallgatók, oktatók és kutatók, gazdaságfejlesztő erőként pedig a térség vállalkozásainak érdekeit szolgálja. Ahogy a tanévnyitón a hallgatókat, oktatókat köszöntjük, úgy a gazdasági évindítón Önöket – üdvözölte Szilvássy Zoltán rektor a pénteki partnertalálkozó résztvevőit a Debreceni Egyetem Aulájában.
A rektor kifejtette: a Debreceni Egyetem más, mint a többi magyar felsőoktatási intézmény, mert a gazdaságfejlesztés terén többéves előnyben van a többi hazai egyetemhez képest.
– Miközben országosan csak egy évvel ezelőtt jelent meg az ágazatspecifikus oktatási stratégia, addig Debrecenben már 5-6 éves múltja van az ágazatok mentén definiált cselekvési terveknek – magyarázta Szilvássy Zoltán. Hozzátette: az ipari szereplőkkel történő együttműködés bázisát a strukturált, klaszteralapú kapcsolatrendszer adja.
Széles Diána, a város alpolgármestere beszédében Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki az egyetemen rendezett tavaly novemberi ukrán-magyar üzleti fórumon az ország másik fővárosának nevezete Debrecent.
– Ez az elismerés kötelességgel és feladatokkal is jár. Közösen kell megfogalmazni, hogy 2050-re milyen Debrecent szeretnénk látni. Felelősségünk van a mostani középiskolások és egyetemisták sorsa és jövője kapcsán, ehhez pedig szükség van a városi és az egyetemi vezetés hathatós együttműködésére – fogalmazott Széles Diána.
– Az önkormányzatok, az egyházak, az egyetemek és a sok embert foglalkoztató vállalatok hatással vannak az életünkre, a jövőnkre, a jelenünkre és az életminőségünkre is. Mindannyian olyan környezetben szeretünk élni, amelyben jól érezzük magunkat, és olyan célokért dolgozni, amelyekkel azonosulni tudunk – köszöntötte a gazdasági évnyitón megjelenteket Bács Zoltán kancellár, aki szintén a közös gondolkodás fontosságára hívta fel a figyelmet Debrecen 2050-es koncepciójának kialakítása kapcsán.
A kancellár hangsúlyozta: az intézmény az oktatástól a nemzetközi szerepvállaláson keresztül a gazdaság- és infrastruktúrafejlesztésig több területen is érintett a város stratégiai célkitűzéseinek megvalósításában.
Bács Zoltán kijelentette: az országos felsőoktatási stratégiában megfogalmazott elvárások teljesítésével,- melybe beletartozik a versenyképes gazdasági, társadalmi szükséglet vezérelt felsőoktatás, a hatékony, rugalmas működési, irányítási modell, a kiemelt stratégiai területek fejlesztése, a hallgatói szolgáltatások fejlesztése, a K+F+I potenciál erősítése és gazdasághoz kapcsolása, valamint a harmadik misszió teljesítése – az intézmény fenntartható oktatási, kutatási, inovációs és betegellátási rendszert hozhat létre.
Az oktatás fejlesztéséhez szükséges beruházási terveket is ismertette a kancellár: mintegy 12-15 milliárd forintra van szükség a Főépület energetikai és állagmegóvási rekonstrukciójához, mintegy 3 milliárd forintból építenének új Learning Centert a külföldi hallgatói létszám-kapacitások növeléséhez. A műszaki képzés fejlesztéséhez új épületszárnyat alakítanának ki, és felújítanák a régit, emellett szükség van a könyvtári kapacitások fejlesztésére is, valamint egy új agrár- és gazdaságtudományi könyvtár létrehozására.
A betegellátás kapcsán Bács Zoltán felidézte, hogy a Kenézy-kórház egyetemi kórházzá válásával a magyar egészségügy legnagyobb betegellátási rendszere jön létre a városban, amely megfelelő alapot jelent az orvosképzés gyakorlati kapacitásának növeléséhez.
Az intézmény harmadik missziós tevékenységéről szólva a kancellár kiemelte, hogy jelentős a vállalati érdeklődés az egyetem innovációs területei iránt. Az intézmény a FIEK keretében még idén megkezdi a Nemzeti Sejtvonal Központ és Oltóanyaggyár építését, emellett az egyetemi Innovációs Központ, valamint az Európai Ayurvéda Központ tervezése is folyamatban van.
A felhalmozott tudás közvetítése mellett a társadalmi szerepvállalás érdekében az életminőséget befolyásoló tevékenységeit is erősítette az elmúlt években az intézmény az olyan nagy tömegeket megmozgató programjaival mint a yoUDay vagy a FőnixFitt. Ehhez kapcsolódóan további infrastrukturális fejlesztéseket jelentett be a kancellár.
– A tervek szerint szeptembertől üzemel a Nagyerdei Stadionban az Egyetemi Fitnesz Központ, ezzel, valamint a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ és a HALL közösségi tér révén a Debreceni Egyetem maximálisan kihasználja a stadion nyújtotta lehetőségeket. Emellett megépül a tenisz központ a Böszörményi úti campuson, valamint a Kassai úti campust és a Dóczy József utcai sporttelepet határoló betonkerítés lecserélésére is sor kerül – sorolta Bács Zoltán.
Az elmúlt években országosan egyedülállóvá vált a Debreceni Egyetem SAP kompetencia központja, amely a német központ engedélyével nemcsak használja, de fejleszti is az integrált vállalatirányítási rendszert.
Előadása végén Bács Zoltán kancellár elmondta, hogy az előzetes adatok alapján az egyetem 2016-os mérlegfőösszege meghaladta 123 milliárd forintot, ráadásul a piaci bevételei stabilan nőnek, s a teljes magyar felsőoktatás ilyen jellegű bevételeinek 17,3 százalékát teszik ki.
(unideb.hu)
Fotók: Bakos Attila (hajdupress.hu), unideb.hu
Hozzászólások