Előkészítő ülést tart kedden a Debreceni Törvényszék annak a vádlottnak az ügyében, akivel szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség.
Az ügyészség szerint a vádlott cége 2012. szeptember 17-én nyújtott be pályázatot egy hajdúszoboszlói szálloda-beruházásra az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, mint közreműködő szervezethez. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázatot több mint 880 millió forint vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek ítélte, ezért támogatási szerződést kötöttek 2013. február 20-án. A beruházás elszámolható összköltsége 1.262.380.461 forint volt, melynek támogatási intenzitása 70%-ban, maximum 883 millió forintban került meghatározásra. A támogatás összege 85%-ban uniós, míg 15%-ban hazai forrás volt. A vádlott előlegként 300 millió forintot igényelt, melyet három részletben folyósítottak részére, igénybevételét követően pedig bármikor megkezdhető az előleggel való elszámolás. A vádlott számára összesen 876.843.676 forintot fizettek ki, melyből a 300 millió forint az előleg összegét képezte – fogalmaz a vád.
A szálloda-beruházó kft. az elszámolható összköltség és a támogatás összeg különbözeteként 378 millió forint saját forrást jelöl meg, amellyel, mint önerővel kellett rendelkeznie a pályázat, majd a támogatási szerződés megkötéséhez. Erről a vádlott 2013. február 4-én nyilatkozott, a projekt keretében becsatolt egy alapkezelő zrt. által kiadott igazolást, amely azt volt hivatott igazolni, hogy az önerő rendelkezésre áll. Az igazolás kiállítását követő négy nap múlva a teljes összeg kölcsön visszafizetés jogcímmel kivezetésre került, ezt követően a számlaegyenleg nulla volt, a vállalkozás beindításához szükséges és jogszabály szerint elvárt önerő nem állt rendelkezésre. A vádlott valótlan nyilatkozatával a támogató szervezetet tévedésbe ejtette, mivel enélkül a támogatás összegéhez, illetve az előleghez nem juthatott volna hozzá.
Az 58 éves vádlott az önerőt a projekt kivitelezésére vele szerződést kötő cég ügyvezetőjétől, illetve az érdekeltségi köréhez tartozó magánszemélyektől kapott kölcsönnel fedezte, amit csak részben tudott visszafizetni.
A vádirat szerint a nő érezte az ellehetetlenült helyzetet, a beruházás megvalósítása érdekében két cégtől és egy takarékszövetkezettől több száz millió forint hitelt vett fel, a hitelszerződések megkötésének napján az ingatlant jelzáloggal terhelték, amelyhez azonban a támogató, illetve a közreműködő szervezet nem adta a hozzájárulását, a vádlott azt nem is kérte, holott az ingatlan a projekt záró fenntartási jelentés elfogadásáig csak az irányító hatóság egyedi engedélyével lett volna megterhelhető, elidegeníthető.
A vádirati tényállás szerint a kft. nevében a vádlott 2016. január 18-án záró beszámolót nyújtott be, amely tartalmazta, hogy a projekt tárgyát képező szálloda kivitelezése 2015. november 30-án befejeződött, a műszaki átadás-átvétel megtörtént, a végszámlát kiállították, az épületre vonatkozó használatba vételi engedély kiadása folyamatban van.
A vádlott ebben a záró nyilatkozatban valótlan tényt közölt, ugyanis a projekt nem készült el, a kivitelezés nem fejeződött be, ezzel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget megtévesztette, azt a látszatot keltette, hogy jogszerűen használta fel az előlegként korábban felvett összeget. A közreműködő szervezet 2016. április 19-én helyszíni ellenőrzést tartottak, amely során számos hiányosságot tártak fel és tapasztaltak. A rendkívüli szemle alapján szabálytalansági eljárás indult, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig elrendelte a támogatási szerződéstől történő elállást és a kifizetett több mint 880 millió forint támogatás kamattal történő visszakövetelését.
Hozzászólások