Az álláskeresés világában az elmúlt években hatalmas változások történtek. A digitalizáció, a rugalmas munkavégzés és az automatizált kiválasztási rendszerek teljesen új helyzetet teremtettek: ma már egy önéletrajz nem csupán tapasztalatok felsorolása, hanem stratégiai dokumentum, amely meghatározhatja, ki jut tovább a kiválasztási folyamatban. A WHC Csoport szakértői szerint a siker kulcsa a tudatosság, hiszen az önéletrajz egyszerre szól a szoftvereknek és a HR-eseknek.
A cégek egyre gyakrabban alkalmaznak ATS-rendszereket (Applicant Tracking System), amelyek kulcsszavak alapján rangsorolják a pályázatokat. Ha ezek hiányoznak, a jelölt könnyen kieshet a rostán, függetlenül attól, hogy mennyire alkalmas az adott pozícióra. Ezért kiemelten fontos, hogy az álláshirdetésben szereplő kifejezések megjelenjenek az anyagban.
Fizikai munkakörök esetében a toborzók gyorsan szeretnék felmérni a pályázó alkalmasságát, így elsősorban a konkrét tapasztalatokra és képesítésekre kíváncsiak. Nem maradhat ki, milyen gépeket kezelt a jelölt, milyen technológiákat ismer, vagy hány év gyakorlata van. Ugyanilyen lényeges a jogosítványok és engedélyek feltüntetése, például a targoncavezetői igazolvány, valamint a gyakorlati körülmények megemlítése, mint a többműszakos munkavégzés vállalása. Ezeknél a pozícióknál egy rövid, egyoldalas önéletrajz a leghatékonyabb.
Szellemi munkaköröknél a HR-esek komplexebb képet keresnek. Itt nem elég a feladatok felsorolása, sokkal meggyőzőbb, ha a jelölt konkrét eredményekkel és számokkal támasztja alá a tapasztalatait. Egy projektmenedzseri szerepkör leírása helyett például sokkal erősebb az, ha valaki megemlíti: „Egy 5 fős csapatot vezetve 15 százalékkal a határidő előtt zártam a projektet.” Fontos a digitális és nyelvi kompetenciák pontos megjelölése, valamint a soft skillek bemutatása is, például kommunikáció, problémamegoldás vagy alkalmazkodóképesség – mindezt konkrét példákon keresztül.
A kiválasztási folyamat tempója is felgyorsult. Fizikai munkaköröknél egyre gyakoribb a gyors telefonos előszűrés és a próbanap, ahol a jelölt a gyakorlatban bizonyíthat. Szellemi területen ezzel szemben online interjúk, kompetenciaalapú kérdések és esettanulmányok várják a pályázókat. A HR-esek nemcsak azt vizsgálják, hogy valaki képes-e elvégezni a feladatot, hanem azt is, hogyan illeszkedik a csapatba, miként kezeli a stresszt és hogyan old meg váratlan helyzeteket.
A WHC Csoport szakértői szerint a legfontosabb, hogy az önéletrajz egyszerre legyen átlátható és releváns. A fizikai munkaköröknél a lényegre törő, tényeken alapuló anyag a nyerő, míg a szellemi pozícióknál a mérhető eredmények és a kompetenciák bemutatása hozhat sikert. Az interjún pedig az a jelölt kerül előnybe, aki konkrét példákkal tudja bizonyítani rátermettségét, és meg tudja fogalmazni, miért szeretne az adott cégnél dolgozni. A tudatosság tehát minden esetben a siker kulcsa.