Vödör, vers, virágvíz – A locsolás ezer arca.
A húsvéti locsolkodás az egyik legvidámabb magyar népszokás, amely a tavasz, az újjászületés és a termékenység jelképe. Hagyományosan húsvéthétfőn, vagyis a mai napon a fiúk, férfiak reggel elindulnak otthonról és házról-házra járva kölnivel vagy vízzel locsolják meg a lányokat, hogy azok egészségesek és szépek maradjanak az évben. Cserébe a locsolók hímes tojást, süteményt, vagy manapság gyakran már pénzt kapnak. A szokás gyökerei egészen a pogány időkig nyúlnak vissza: a víz tisztító, megújító erejében hittek. A kereszténység felvételével a szertartás új jelentést kapott, és beépült a húsvéti ünnepkörbe. Régen még vödörrel öntötték a lányokat, később ezt felváltotta a kölnivíz – és ezzel együtt a versmondás is elterjedt.
Ma már inkább a hagyományőrzés és a vidámság miatt él tovább a locsolkodás, főként falvakban és kisebb településeken. A városokban ritkábban találkozni vele, inkább a családi körben vagy nosztalgiából történik. Egyre többen keresnek természetes illatokat, vagy parfümmel indulnak útnak, sőt néhol újra divat lett a vödrös locsolás is, humoros formában. Bár az idők változnak, a locsolkodás megőriz valamit a közösségi élményből és a hagyományos magyar húsvét hangulatából. Egy kis kedvesség, egy jó vers – ennyi is elég ahhoz, hogy mosolyt csaljunk egymás arcára.
Milyen érdekességet tudunk a locsolásról? Milyen különleges hagyományok is voltak ezzel kapcsolatban?
- Ősi pogány gyökerek: A locsolkodás eredete a termékenységi rítusokra vezethető vissza. A víz a tisztaságot, megújulást és termékenységet jelképezte már az ősi kultúrákban is.
- Versengés a lányokért: Régen a legszebb lányokat locsolták meg a legtöbbször – ez egyfajta rangnak számított, sőt, még házassági szándékot is jelezhetett a gyakori locsolás.
- Vödörrel locsolás: A hagyományos falusi locsolkodás nem finomkodott – nem kölnivel, hanem vödör vízzel öntötték le a lányokat, gyakran akár a kútnál vagy kerti dézsa mellett.
- Különleges locsolóversek: Sok családban generációkon át öröklődnek vicces vagy frappáns locsolóversek, és a fiúk komoly „előadóként” készülnek rá, különösen, ha több házba is mennek locsolni.
- Hímes tojás mint műalkotás: A lányok nemcsak egyszerű piros tojást adtak, hanem kézzel festett, sokszor viasszal díszített „hímes” tojásokat – ezek valódi műalkotásnak számítottak.
Magyarországon több térségben is erősebben él a locsolkodás hagyománya, különösen ott, ahol a népi kultúra és közösségi szokások ma is fontos szerepet játszanak.
Hollókő különösen híres a húsvéti programjairól: népviseletbe öltözött fiatalok néptánccal, locsolkodással, hagyományos ételekkel és kézműves vásárral ünnepelnek. Itt még ma is előfordul a vödörrel való locsolás! Az UNESCO világörökség részét képező falu ilyenkor igazi időutazás.
Az Alföldön a modernizáció miatt visszaszorult a házról-házra járás, több helyen újraélesztett formában – például iskolai programok, falunapok keretében – újra előkerül.