Egy közvélemény-kutatás szerint a debreceniek a történelmi városképbe illeszkedő külsőt szeretnének a város ikonikus szállójának esetében.
Kihirdették a nyertest az Aranybika Szálló felújítására és új oktatási központ létrehozására kiírt építészeti tervpályázaton. Az épületet tavaly vásárolta meg a Mathias Corvinus Collegium alapítvány, a célok között pedig az eredeti funkció megtartása mellett egy oktatási központ kialakítása is szerepel.
Kapcsolódó cikkünk. Olvasta már?
Korábban már portálunk is beszámolt róla, hogy nyílt eljárásban keresték azt a céget, aki
pályázatával az átfogó műemléki rekonstrukció révén, a teljes Aranybika tömb körüli közterület újragondolásával és egy intenzív közterületi zöldfelület létrehozásával tervez új külsőt a város ikonikus épületének.
A pályázatokat szakmai zsűri bírálta el, egy első és két harmadik helyezettet is hirdettek.
Emellett találó és megfontolásra alkalmas megoldásaik miatt további két pályaművet megvételre ajánlott a zsűri. A zsűritagok szerint a nyertes tervpályázatok egyaránt kifejezik az MCC küldetését, egyediségét; illeszkednek az Aranybika szecessziós épületrészéhez; valamint harmonizálnak a környezettel.
részletezi a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közleménye.
A közlemény szerint az alapítvány komplex urbanisztikai és építészeti tervpályázatot írt ki a debreceni szálló teljes körű felújításának, átalakításának és bővítésének megtervezésére. A felhívás magába foglalta az ingatlan körüli (magán- és köz-) terület környezetrendezését, rekonstrukcióját és új funkciókkal történő bővítését. Az Aranybika Szálló épületének műemléki rekonstrukciója és az 1973–76 között felhúzott szárny helyén épülő új rész nem függetleníthető sem szűken, sem tágan vett környezetétől.
A kommüniké részletezi, hogy a pályázat kapcsán 6 épületterv érkezett be, ebből egy pályaművet kellett kizárni azért, mert nem felelt meg a tervpályázati kiírásnak.
Az eljárás során fontos volt, hogy a pályamunkákban egyértelmű jel, utalás jelenjen meg arra vonatkozóan, mi a történeti, valamint, mi a 21. századi elem. A cél egy olyan egységes épületmegjelenés volt, amelyben egyes elemek – a történeti hitelesség mellett – félreérthetetlenül láttatják a modern kori jellegzetességeket is.
A bírálóbizottság egy pályaművet, a NAPUR ARCHITECT Kft. pályázatát kimagasló színvonalúnak ítélte, mivel építészeti szempontból valódi választ adott az MCC szellemiségének megjelenítésére.
Kiemelik, hogy a debreceni történeti városkarakter talán legfontosabb helyszíne a Kálvin tér – Kossuth tér – Piac utca által határol terület. A szakmai bírálóbizottság szerint a pályamű által javasolt historizáló módszerű tükrözés
a legkézenfekvőbb és a legközkedveltebb megoldás az új szárny kialakítására. Az épület minden homlokzatán következetesen végigviszi ezt a gondolatot, így az épületben nincs stílustörés – még akkor sem, ha így a hátsó homlokzat nem követi a kiírásban szereplő 21. századi megjelenést.
Az MCC közleménye szerint az építészeti beruházás a városvezetés bevonásával zajlik és a helyi lakosság igényeivel összhangban történik majd.