A mentális zavaroktól a világ minden részén szenvednek emberek és ez a körülöttük élőkre is kihat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint élete során minden negyedik embert érint valamilyen mentális zavar. Ezért jó, ha tudjuk, hogy miért fontos lelki egészségünk megőrzése és felismerni, ha valami hiba csúszik a gépezetbe. A mentális egészség fontosságáról, fenntartásáról és a lelki betegségek hatásáról Vincze Dávid pszichológussal beszélgettünk.
A fizikai egészségünk mellett miért fontos a lelki egészségünk megőrzése is?
Amikor az egészség témaköréről beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a fizikai aspektusokat – a betegségek hiányát, fittséget – figyelembe venni. Ugyanakkor a mentális egészségünk megőrzése épp annyira fontos a jóllétünk szempontjából, mint a fizikai. A mentális egészség egy elég szerteágazó fogalom. Hiányközpontú megközelítése magában foglalja a pszichés, pszichoszomatikus és organikus mentális zavarok hiányát. Ugyanakkor, ha a normál funkciók oldaláról közelítjük meg, jelentheti a személyiség integráltságát (teljességét, érettségét), ellenállóképességét, öröm- és munkaképességét. Lelki egészségünk elengedhetetlen ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és termékeny életet élhessünk, amit még élvezni is tudunk. Mentális egészségünk továbbá hozzájárul az egészséges társas kapcsolataink fenntartásában is és ellenállóbbá tesz mind a hétköznapi, mind a váratlan stresszorokkal szemben.
Milyen következményei lehetnek annak, ha valami nincs rendben a lelkivilágunkkal?
A lelki világ „felborulása” azt jelzi, hogy a személy kimozdult az ideális egyensúlyi állapotából, és valami túlzott mértékben helyezi nyomás alá. Ha az egyén megküzdési módjai nem elég érettek, adaptívak (sikeresen alkalmazkodóak) akkor ez az állapot elhúzódhat és különböző testi-, lelki zavarokat okozhat. Egyéni hajlamtól függően kialakulhatnak mentális, vagy testi megbetegedések, sőt olyan pszichés zavarok is, amik testi funkciók zavaraiban jelentkeznek. Ezeket hívjuk pszichoszomatikus betegségeknek. A mentális zavarok az enyhébb neurotikus szorongással is kapcsolatba hozhatók. Ugyanakkor bármilyen mentális zavarról legyen is szó, az nagyban befolyásolhatja az egyén jóllétét, hogy mennyire tud kiteljesedni a munkában, párkapcsolatban, stb.
Hogyan, milyen módszerekkel tudjuk elkerülni ezeket a problémákat?
Már azon a szinten is nagyon sok lehetőség van, amit egy átlagember önerőből tehet mentális egészségének megőrzéséért. Vannak életesemények, amik az ember kontrollján kívül esnek (pl. veszteség, elbocsájtás stb.) és pszichésen megterhelő időszakokat eredményezhetnek. Ezek ellen a mentális erőforrások felhalmozása segíthet: stabil baráti kapcsolatok kiépítése, család összetartásának megtartása, stabil célok/jövőkép fenntartása, stb. Ezek mellett nagyobb eséllyel vészeljük át sikeresen a krízisidőszakokat. Az ilyen váratlan stresszorok mellett pedig ott vannak a mindennapi élet megpróbáltatásai, amik – ha nem figyelünk rájuk – ronthatják a mentális jóllétünket és akár hosszú távon pszichés, vagy testi megbetegedésekhez vezethetnek. Ezek ellen több – leginkább a stressz-szintet csökkentő és a megküzdés hatékonyságát növelő – praktika ismert. Rendkívül fontos a rendszeres testmozgás, mivel az izmok ritmusos megfeszülése és elernyedése bizonyítottan stresszcsökkentő hatású, továbbá ideális mértékben végezve megkönnyíti a pihenést és az elalvást. Ha már pihenés: agyunknak a működése során keletkezett mellékterméktől való megtisztuláshoz, az idegrendszer megnyugvásához, valamint tanulás esetén az új információ megszilárdulásához minőségi alvásra van szüksége. A sport mellett (alvás előtt legkésőbb 3 órával befejezve) a digitális eszközök elhagyása (alvás előtt másfél órával), az olvasás és a tejtermékek fogyasztása is megkönnyíti az elalvást. Az idegrendszer megnyugtatása céljából, a negatív gondolatok levezetésére és a pozitív gondolatok megerősítésére hasznosak a különböző relaxációs és meditációs technikák (autogén tréning, progresszív relaxáció, meditáció, stb.). Végül az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk mentális egészségünk megőrzése érdekében, hogy keresünk egy olyan személyt az életünkben, aki meghallgat és akinek verbalizálhatjuk (szavakba önthetjük) érzelmeinket, gondolatainkat. Az érzelmek kibeszélése önmagában nagymértékben csökkenti az esélyét annak, hogy felhalmozódjanak az elfojtott mentális tartalmak, amik később pánikrohamok, depresszió, vagy egyéb pszichés zavar formájában csorduljanak túl. Emellett segíti az események megértését és az esetleges összefüggések átlátását.
Miben tud segíteni egy pszichológus, ha úgy érezzük, egyedül nem vagyunk képesek uralni a helyzetet?
Egy pszichológus pont a legutóbb említett folyamatot tudja nagyban megsegíteni azáltal, hogy hozzáértőbb módon vezeti és támogatja a klienst az érzelmileg terhelt tudati tartalmak feltárásában. Ezen felül segíthet megérteni, hogy a segítségért forduló életének melyik területéről származik a stressz, milyen ismétlődő káros kapcsolati minták fedezhetőek fel és milyen erőforrásai lehetnek, amik erősíthetik a kliens mentális immunrendszerét. Továbbá rávilágíthat olyan összefüggésekre, amiket a kliens nem vett észre és megtaníthatja azok önálló kezelésére, vagy stresszcsökkentő technikák elsajátítására.
„Nem kell ahhoz semmi különleges ok, hogy jól érezd magad – egyszerűen elhatározod, hogy azonnal boldog leszel, egyszerűen csak azért, mert élsz, egyszerűen azért, mert így akarod.”
Anthony Robbins
Hozzászólások