Az oktatási jogok biztosa szerint az iskolai erőszak arányai nem, de formái változtak az utóbbi időszakban.
Aáry-Tamás Lajos kedden az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti meghallgatásán kifejtette: évente 1500-1600 panasz érkezik hivatalához, a nagyságrendben tavaly sem volt változás.
Ismertette: 522 panasz érkezett szülőktől, 705 tanulóktól, 162 pedagógusoktól, intézményvezetőktől, oktatóktól. További 92 jelzést kaptak diák-, hallgatói, illetve kisebbségi önkormányzatoktól, 8-at fenntartóktól. Levél helyett egyre többen küldik panaszukat elektronikus úton, és gyakran személyes panasztételre is lehetőséget biztosítanak. Állásfoglalást 806 esetben fogalmazott meg, hatáskör hiányában 411 ügyet utasított el – közölte.
A biztos elmondta, az iskolai erőszak arányai alapvetően nem nőttek, de a keretei megváltoztak. Új jelenségként megjelent az óvodai erőszak, a panaszok száma is nőtt. Egy friss esetet hozott fel, amikor egy gyerek kezét kötéllel kötözték meg. Az óvodavezető elismerte a tettét, arra hivatkozott, hogy nem volt más eszköze.
Aáry-Tamás Lajos szerint a kötelező óvodáztatás a jelenséget tovább erősítheti, olyan gyerekek is bekerülnek a rendszerbe, akiknek a szülei ezt nem biztos, hogy akarják. Ezzel a területtel mindenképpen foglalkozni kell majd – mutatott rá.
Kitért arra, a hatodik-hetedik osztályosokat érintő kutatásokat is indítottak, és az derült ki: a diákok legnagyobb félelme, hogy az internetes térben kiközösítik őket.
A köznevelésben az értékeléssel, öltözködéssel, tárgyak bevitelével összefüggésben érkeznek jelzések, több panasz volt kollégiumi ügyekben is. Az oktatási jogok biztosa szerint a kollégiumok kicsit mostoha gyermekei az oktatásnak.
A felsőoktatás területén az érettségit, a felvételit érintő ügyekkel folyamatosan foglalkoznak. Folyamatosan terítékre kerülnek határon túli hallgatókat érintő felvételi ügyek, példaként említette, hogy Romániában az okleveleket később adják ki, mint ahogy nálunk lejár a felvételi határidő.
Közölte: a gólyatáborokban történtek megmutatták, hogy az agresszió az egyetemek világát is érintik. Jelezte, jogalkotási javaslataikat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elfogadta, ahogy az egyetemi és hallgatói vezetők is.
Összegzése szerint 2014-2015-ben a korábbi változtatások finomhangolása zajlik, az idei év módosulása, hogy a szakképzés elkerült az Emmitől, a következményeket a következő évek mutatják majd. Megjegyezte: az oktatást irányító tárcánál 150 éves tapasztalat gyűlt össze, érdemes lenne az együttműködést még szorosabbá tenni. Példaként a fogyatékossággal élőket hozta fel, akik alól "kiszerveződnek" képzések.
Ikotity István (LMP), a bizottság alelnöke a pedagógusok munkaterheléséről, a tankönyvellátásról és a szeptemberben életbe lépett menzarendeletről kérdezett.
Kunhalmi Ágnes (MSZP), a testület másik alelnöke szerint általános jelenség a magyar társadalomban az agresszió. A gyerekek saját személyiségükön keresztül beviszik az osztályterembe mindazt, ami otthon éri őket – mutatott rá, hozzátéve: ezt a kötelező óvodáztatás valóban felerősítheti. Mennyiben múlik ez a jó gyakorlatok hiányán, illetve mennyire rendszerszintű problémáról van szó? – kérdezte. Érdekelte a biztos véleménye a pedagógusok önértékeléséről is, illetve arról, hogy több hetet csúszott a tanárok fizetése.
Hiller István (MSZP) szerint a biztosi hivatalnak tekintélye van, amit csinálnak, az rendben van, és sok sikert, jó idegrendszert kívánt a további munkához.
Hoffmann Rózsa (KDNP) kiemelte: a biztoshoz érkezett panaszok száma 1500-1600, ez nem változott, és ez az oktatásban részt vevők számának egy ezrelékét sem éri el. Szerinte a helyzet nem elkeserítő, az emberi természetből fakadóan bizonyos mértékű agresszió mindig jelen lesz. Arra volt, kíváncsi, tízéves perspektívában milyenek az adatok. Megjegyezte: az alapbér fizetése nem maradt el, a túlóra-elszámolások vannak csúszásban.
Dúró Dóra (Jobbik) szerint rendkívül alapos és informatív volt a beszámoló. A bizottsági elnök arra volt kíváncsi, milyen eszközökkel csökkenthető az iskolai erőszak.
Aáry-Tamás Lajos válaszában a tanárok terheléséről szólva kiemelte: ő alapvetően az oktatási jogok védelmét látja el, a munkajog védelmét nem tudja képviselni. A menzarendszerről kapnak jelzéseket, de nagyon nehéz megtalálni, hogy mindenki ízlésének meg lehessen felelni. A vita most nem jogi mederben folyik – jegyezte meg.
Kitért arra, a tankönyvek ügyében nincs túl sok panasz, idén megérkeztek a kiadványok a gyerekekhez. Megjegyezte, örülne, ha gyerekeket meg lehetne kérdezni a témában, véleményezhetnék ők is a könyveket, hiszen nem feltétlenül felnőttellenesek.
Szerinte amikor az iskolai erőszak jelenségénél a tanárok tehetetlennek érzik magukat, akkor igazat kell nekik adni, és meg kell érteni ezt az érzést. Ezt csak pedagógiai eszközökkel nem lehet megoldani, és a jó gyakorlatok száma kevés. Ha csak a tanárokra "lőcsölik" ezt a kérdést, akkor kudarcot fognak vallani – mondta. A pedagógusok önértékelését szintén munkajogi kérdésnek nevezte, de érdemesnek tartaná megszólítani őket abban a kérdésben, hogy mi a cél, mit várnak el tőlük.
Aáry-Tamás Lajos az egy ezreléket hamisnak nevezte, és jelezte: 20 ezer panaszt kezelt eddig. Ugyanakkor a hivatala hungarikum, és sokan keresik is az együttműködést. A nem kötelező érvényű ajánlásaik 98 százalékát az érintettek elfogadják – mondta az oktatási jogok biztosa.
(MTI)
Hozzászólások