A tervek szerint az ősszel induló 2020/2021-es szezon kezdetén vezetnék be a labdarúgó OTP Bank Ligában a videobírós rendszert (VAR), de elképzelhető, hogy először csak az idény tavaszi felében mutatkozik majd be a magyar első osztályú bajnokságban.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) sajtóbeszélgetésén Vági Márton főtitkár azt mondta, változatlanul az a céljuk, hogy a lehető leghamarabb bevezessék a VAR-t az NB I-ben.
"Tavaly május óta dolgozunk rajta, de a rendszer felállítása meglehetősen bonyolult, például három, különböző képzést kell elvégezniük azoknak, akik majd közreműködnek a rendszer működtetésében, a játékvezetőktől az asszisztenseken át a műszaki csapat tagjaiig" – részletezte a főtitkár.
Vági Márton azt is elárulta, hogy a VAR bevezetése előtt 50-60 tesztmérkőzést kell rendeznie az MLSZ-nek, amelyek nem lehetnek tétmeccsek, ezért ezekre valószínűleg Telkiben kerítenek sort.
Hozzátette, Ausztriában már korábban döntöttek a VAR bevezetéséről, de ott is kisebb halasztásra kényszerültek.
A főtitkár elmondta, Magyarországon egyelőre csak Vad II István, Kulcsár Katalin, valamint a december végén visszavonult Kassai Viktor rendelkezik videobírós vizsgával, a rendszer elindításához ezért legalább 60 ember kiképzésére lesz szükség.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szemléletváltást szeretne elérni a hazai futballban, ennek részét képezik azok az elnökségi döntések, amelyek a hazai és a fiatal játékosok szerepeltetésének elismerésére, valamint a klubok bértömeg szabályozására vonatkoznak.
Az MLSZ sajtóbeszélgetésén Vági Márton főtitkár és Barczi Róbert versenyigazgató ismertette és mutatta be az elnökség január végén meghozott határozatainak hátterét, valamint részleteit.
Elhangzott, hogy átalakítják az utánpótlás korosztályok bajnoki rendszerét, amire azért van szükség, mert Magyarországon az U19-es és a felnőtt bajnokság között nagy a szakadék. Az új rendszer teljesen egyedi, mivel lehetetlen bármilyen külföldi szisztémát egy az egyben átültetni a magyar közegbe.
Az új rendszerben a 24 csapatot az idény őszi részében – az erőviszonyok alapján – két 12 csapatos csoportra osztják, majd tavasszal ebből a 2×12-es mezőnyből három nyolccsapatos csoportot alakítanak ki az ősszel elért eredmények alapján, így az első nyolcasba a legjobb együttesek kerülnek.
"Szeretnénk támogatni a klubokat, amelyek számára az élvonalbeli bajnokság a legfontosabb, azonban ahhoz, hogy a felnőtt csapatba minél jobb utánpótlás érkezzen, alulról kell elkezdenünk építkezni" – mondta Barczi Róbert.
A kidolgozásra kerülő koncepció alapján az MLSZ a jövőben az U17-U22-es korosztály játékosainak alkalmazását tekintve játékperc és eredményesség alapján nyújt támogatást a kluboknak, amelyeknél az NB I-es keret létszáma legfeljebb 25 fő lehet, ez a szám pedig csak U19-es, vagy fiatalabb futballistákkal növelhető. A 25 fős keretbe kerülő U21-es játékosok kooperációval futballozhatnak majd kölcsönben NB II-es együttesnél. Ezzel az intézkedéssel az MLSZ azt kívánja elérni, hogy az utánpótláskorú játékosok fejlődése ne törjön meg azért, mert esetleg nem tudnak elég játéklehetőséghez jutni az NB I-es csapatban.
"Alapvetően nem kötelezni vagy kényszeresen ösztönözni akarjuk az egyesületeket a fiatal labdarúgók alkalmazására, hanem el akarjuk ismerni, ha egy tehetséges utánpótláskorú futballistát úgy játszatnak, hogy az hozzájárul a csapat eredményességéhez" – jelentette ki Vági Márton. A főtitkár hozzátette, ez azt jelenti, hogy nem akarnak támogatást fizetni pusztán azért, mert egy élvonalbeli csapat pályára küld fiatal játékosokat.
"Azonban, ha az utánpótláskorú labdarúgó pontszerző mérkőzésen pályára lép, és így tevékenyen hozzájárul az együttes eredményéhez, azt el akarjuk ismerni" – mondta, és jelezte, ezzel a módosítással és a fiatalok több helyen való játékának lehetőségével "meg lesz az esély a minőségi fejlődésre". Kiemelte, a koncepció egyik legfontosabb eleme a másodosztályú bajnokság, amelynek elsődleges szakmai feladata, hogy a fiatalok fejlődését és ezáltal az NB I minőségi javulását szolgálja. Az NB II-ben a jövőben a csapatoknak minden mérkőzésen legalább egy U20-as játékost kell szerepeltetniük.
"Ebben a rendszerben 17-18 éves kortól kezdődően az NB II-ben és NB I-ben három-öt éven át támogatható egy játékos szerepeltetése, így ezekben a korosztályokban versenyhelyzet alakul ki a futballisták között, ez szintén elősegíti a minőségi utánpótlásképzést" – tette hozzá a főtitkár.
Vági Márton a klubok bértömeg szabályozásáról is beszélt, és elmondta, ez nem a más sportágakban alkalmazott egyéni fizetési plafonnal azonos, hanem arról szól, hogy a klubok a sportágon kívülről érkező bevételeiknek legfeljebb 70 százalékát költhetik személyi jellegű kiadásokra, azaz az egyesület teljes bérköltségére. A külső bevételek közé például a televíziós közvetítésből, a szponzorációból, a jegyeladásból, vagy a kereskedelmi tevékenységből származó összegek tartoznak. A főtitkár hozzátette, hogy ez a 70 százalékos szabály az európai szövetség (UEFA) által alkalmazott mérték, és véleménye szerint az a klub, amely ezt betartja, nagy valószínűséggel nem tud csődbe menni.
(MTI)
Hozzászólások