Különleges nevével és egyedi megjelenésével érdemelte ki az év rovara címet a kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum).
Hazánkban gyakori fajnak számít, még ha ezidáig nem is hallottunk róla. Akárhol megpillanthatjuk, hiszen előszeretettel repked az otthonunk körül, a kertekben, de városi környezetben is megfordul. Nappal a legaktívabb, legnagyobb eséllyel ekkor vehetjük szemügyre az egyébként nem is olyan apró, kolibrikre emlékeztető rovart. Nem véletlen a hasonlat, hiszen mint a kolibri, úgy a kacsafarkú szender is a virágok körül repked, hogy pödörnyelvével nektárt szívogathasson.
A Földközi-tenger vidékéről tavasszal érkezhetnek hazánkba vándor egyedei, de az egyre melegebb klímának köszönhetően előfordul, hogy egyes példányok hazánkban telelnek át.
A kacsafarkú szender rendszertani besorolása
- Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
- Osztály: Rovarok (Insecta)
- Rend: Lepkék (Lepidoptera)
- Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
- Családsorozat: Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea)
- Család: Szenderfélék (Sphingidae)
- Alcsalád: Macroglossinae
- Nemzetség (tribusz): Macroglossini
- Nem (genusz): Macroglossum
- Faj: Macroglossum stellatarum (Linnaeus, 1758)
Ha környezetünkbe szeretnénk csalogatni ültessük lángvirágot, levendulát, loncot, nyáriorgonát vagy szarkalábat. Az említett növények körül hamar megjelenik még városi környezetben is. A ligetszépefélék közé tartozó, rózsaszínű virágú Oenothera speciosa fajt azonban el kell kerülni, hiszen a szender pödörnyelve beszorul a virág kelyhébe, ahonnan gyakran már nem tudja kiszabadítani és végül elpusztul – áll a Magyar Rovartani Társaság közleményében.