A gyógyszerek előállításának fejlődéséről, az első gyógyszergyárak alapításáról, a biológiai- és egyénre szabott terápiáról, valamint gyógyszerfejlesztés hazai folyamatától is tájékozódhattak a résztvevők a Szenior Egyetem pénteki kurzusán.
– A gyógyszerfejlesztés rendkívül költséges és időigényes folyamat, hiszen 15-18 év is eltelik, míg a szabadalmaztatástól a patikába jut egy készítmény. Mivel a szabadalmi védettség 20 évre nyújt elsőbbséget a fejlesztőnek (kivételes esetekben 5 évvel hosszabbítható), így a gyártónak csak körülbelül 5 éve marad, hogy a befektetett összeget és a profitot megtermelje a készítményből, ezért drágák az innovatív gyógyszerek – emelte ki előadásában Pórszász Róbert.
A DE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi docense elmondta, hogy tízezer vegyületből, mindössze kétszázötven jut el a preklinikai kísérletekig, közülük alig öt a klinikai kutatás stádiumába, hogy végül egyetlen vegyületből gyógyszer születhessen.
Hozzátette, hogy az elmúlt 15 évben duplájára, azaz hárommillióra emelkedett a szabadalmi bejelentések száma a világon, a legtöbbet Kína produkálta. Magyarországon viszont drasztikusan csökkent a szabadalmak száma a KSH adatai alapján, míg 2005-ben 313-at, addig 2014-ben már csak 64-et jelentettek be a gyógyszeripar és biotechnológiai területén.
A világ legnagyobb gyógyszergyárai közül, például a Pfizer, 7.841 millió dollárt költ kutatásra és 45.905 millió dollár nyereséget produkál évente. A gyógyszerfejlesztés hihetetlenül magas költségei miatt az iparág szereplői ezért egyre inkább a generikus gyógyszerek gyártása felé fordulnak az adott vegyület szabadalmának lejárta után.
Pórszász Róbert bemutatta továbbá a Debreceni Egyetemen éppen zajló nanotechnológiai kutatását is, amely a daganatos betegségek kezelési lehetőségeit bővítené. Az egyetemi docens által vezetett kutatócsoport olyan kombinációt talált, amely sokkal hatékonyabbá tesz daganat ellenes terápiákat. Az új módszer jelenleg szabadalmaztatás alatt áll.
A Szenior Egyetem tavaszi előadássorozata félidejéhez érkezett. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a Debreceni Egyetem ingyenes kurzusa 2017-es indulása óta őrzi népszerűségét.
– Erre a szemeszterre eddig több mint 400-an regisztráltak, és örömmel tapasztaljuk, hogy minden egyes alkalommal megtelik az Élettudományi épület tanterme, tehát egy-egy programon a maximális, 250 fő vesz részt. A Szenior Egyetem megítélése is kiváló, hiszen a hallgatók által kitöltött elégedettségi felmérésen túlnyomó részt (több mint 90 százalék) a lehető legjobb, ötös értékelést kapják az előadóink – tájékoztatott Pósán László, a DE Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense.
A Szenior Egyetem szakmai vezetője hozzátette: az előadás-sorozat híre már a határon túlra is elért, hiszen napokban a Sapientia Egyetem képviselője kereste meg együttműködés reményében.
A debreceni kurzus április 5-én, pénteken 16 órakor folytatódik Kovács Béla Lóránttal, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójával. Előadásának címe: A mesterséges intelligencia. Majd április 26-án, pénteken 16 órától Juhász István, a DE ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék egyetemi tanára lép pódiumra „Bőrünk csak egy van. Hogyan vigyázhatunk rá?” című előadásával. A tavaszi félévet Bozzay Réka, a DE BTK Néderlandisztika Tanszék adjunktusa zárja, aki Hollandiát mutatja be az érdeklődőknek május 10-én, pénteken szintén 16 órától.
Valamennyi előadást a Debreceni Egyetem Élettudományi épületének földszinti nagyelőadójában tartják. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni lehet az előadás napján a helyszínen személyesen, vagy postai úton, illetve elektronikus formában egy regisztrációs űrlap kitöltésével, amely ide kattintva letölthető.
Sajtóiroda – TB
Hozzászólások