Kína az ázsiai-csendes-óceáni térség 14 országával együtt történelmi szabadkereskedelmi megállapodást kötött a maratoni tárgyalások után. A szövetségi partnerek eddig is a globális kereskedelem volumenének 29 százalékát bonyolították, ezután azonban még nagyobb befolyással bírhatnak.
Az USA-val folytatott kereskedelmi konfliktustól függetlenül Kína 14 ázsiai-csendes-óceáni országgal írta alá a világ legnagyobb szabad kereskedelmi megállapodását. Nyolc év tárgyalás után lezajlott az Asean délkelet-ázsiai államközösség virtuális csúcstalálkozójának aláírása Vietnam fővárosában, Hanoiban. A „regionális, átfogó gazdasági partnerség” rövidítve RCEP létrejötte, 2,2 milliárd ember életét érinti a jövőben, és a globális gazdasági tevékenység körülbelül egyharmadát teszi ki. A megállapodás csökkenti a vám tarifákat, közös kereskedelmi szabályokat határoz meg, és ezáltal megkönnyíti a termékek piacra jutását. Az új egyezmény szabályozza majd a kereskedelmet, a szolgáltatásokat, a befektetéseket, az e-kereskedelmet, a telekommunikációt és a szerzői jogokat egyaránt.
Az RCEP a „Regionális átfogó gazdasági partnerség” rövidítést jelenti. Kína mellett Vietnam, Szingapúr, Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Mianmar, Brunei, Laosz és Kambodzsa, Japán, Ausztrália, Dél-Korea és Új-Zéland is részt vesz. Különösen az USA-val folytatott kereskedelmi háború hátterében a szabadkereskedelmi paktum nagy sikert jelent a pekingi kommunista vezetés számára.A szabadkereskedelmi egyezmény „hatalmas jelentőségű”. Emellett „lendületet ad” a világjárvány utáni gazdasági fellendülés érdekében tett erőfeszítéseknek is.
A megállapodást 31 tárgyalási forduló és 18 miniszteri találkozó előzte meg. Az önállóan előírt határidőket hat alkalommal nem tartották be a résztvevők. Végül a megállapodás létrejötte a hatalmas Indiától függött leginkább, amely nem akart ennyire megnyílni a többi ország előtt. Végül India kilépésével a tárgyalásokból, egyenes út vezetett a sikeres egyezségig.
A megállapodás további szabadkereskedelmi övezetet képez a másik ázsiai-csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodás, a CPTPP közössége mellett, amelyet rövidítve „átfogó és haladó megállapodás egy csendes-óceáni térségbeli partnerségről„. A CPTPP azonban csak a globális gazdasági tevékenység 13 százalékát képviseli. Ez maradt a többre hívatott transz-csendes-óceáni partnerség (TPP) projektből, miután Donald Trump amerikai elnök 2017-ben kivonta az Egyesült Államokat az egyezményből. A még éppen hivatalban lévő Trump egyébként már harmadik éve nem vett részt a csúcstárgyalásokon.
Meg kell nézni, hogy az USA újból csatlakozik-e a csendes-óceáni térség partnerségéhez az új elnök, Joe Biden irányítása alatt, amihez szintén szükség lenne a kongresszus jóváhagyására. Szakértők rámutattak, hogy mindkét szabadkereskedelmi egyezmény életképes tud maradni egymás mellett, és mindkettőben történő részvétel sem zárja ki egymást. A Kínával kötött új RCEP-megállapodás esetében Japán, Vietnam, Szingapúr, Brunei, Malajzia, Ausztrália és Új-Zéland mindkettőhöz tartozik.
Az új szabad kereskedelmi egyezmény azonban nem jelenti azt, hogy a kereskedelmi partnerek között minden probléma megoldódott, vagy hogy az egyes országokat nem aggasztja a Kínától való növekvő függőség. Japán jelenleg felülvizsgálja kínai kereskedelmi kapcsolatait. Ausztrália és Kína között is vannak konfliktusok, mert Peking politikai feszültségek miatt korlátozza az Ausztráliából érkező behozatalt. A megállapodás ennek ellenére azt mutatja, hogy az ázsiai-csendes-óceáni gazdaságok nagyon szkeptikusak az Egyesült Államok által Trump alatt propagált Kínától való technológiai és gazdasági „elválással” szemben.
Hozzászólások