Gulyás Gergely szerint az uniós helyreállítási alapból lenne pénz a tanárok és az egészségügyi dolgozók béremelésére, de ezt „az ellenzék hátráltatja”.
Szokatlanul sok téma került terítékre a mai Kormányinfón. Az egyik legfontosabb közlendője Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek az volt, hogy a kormány
kihátrál a globális minimumadóból.
Mint fogalmazott a tárcavezető, korábban nem volt ellenvetése a kormánynak a minimumadót illetően, mert az eredeti tervek szerint a nagy tech vállalatok megadóztatását tűzte volna ki célként a javaslat, azonban jelen állás szerint ez a szektor nincs benne a tervezetben, a termelői vállalkozásokkal ellentétben, így ezt nem tudja támogatni a kormány, Magyarország nélkül pedig nem fogadható el a minimumadó.
A Ryanair-üggyel kapcsolatban Michael O’Leary extraprofit-adóra adott közleményét „kocsmai stílusúnak” nevezte. Többször elmondta a minősítés mellett, hogy jelenleg is folyik egy fogyasztóvédelmi vizsgálat, meg kell várni annak az eredményét (arra a kérdésre is ezt felelte, hogy van-e a kormánynak bármilyen jogi eszköze a Ryanair áremelésével szemben.)
Előzmények:
Az Európai Helyreállítási Alap (RRF) Magyarország számára fenntartott forrásaival kapcsolatban azt mondta Gulyás Gergely, hogy hazánk kész a kompromisszumokra, az egyik, amit vállaltunk, az az, hogy
15 százalék alá csökkenti a kormány az egyszereplős közbeszerzések számát, de máshol is hajlandóak arra, hogy közeledjenek az álláspontok.
Reményét fejezte ki, hogy hamarosan megtörténik a forrás kifizetése, mert szerinte
abból a forrásból biztosítható a tanárok és az egészségügyi dolgozók béremelése, azonban -mint mondta – a baloldal EP-képviselői hátráltatják a forrás kifizetését.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a kormány saját forrásból tudná-e finanszírozni ennek a két területnek a bérkompenzációját kitérő választ adott.
Tegnap portálunk is beszámolt a Népszava értesülései nyomán arról, hogy hatalmas leépítési hullám várható az állami szektorban. A cikk szerint a kormányhivatalokat ráadásul nem egyenlő arányban érintené az elbocsátás, a vidéki egységekből több embert küldenének el, míg a fővárosi kormányhivatalokat alig érintenék az intézkedések.
Előzmények:
Az értesülést- amit a Miniszterelnökség a lapnak megerősített- álhírnek nevezte, bár később pontosította azzal, hogy
inkább állami cégeket fog érinteni.
A kata adónemre vonatkozóan azt mondta, a változás azt a célt szolgálja majd, hogy
ami miatt eredetileg bevezette a kormány, annak feleljen meg a jövőben.
Szerinte a nagyvállalatok vezetőinek a katával való meggazdagodását meg fogják akadályozni. A változások jó eséllyel január 1-től lépnek majd életbe a tárcavezető szerint.
Az árstopokról és az inflációról is beszélt a miniszter. Szerinte a háborús infláció akkor fog mérséklődni,
ha nem lesz háború, szankciókkal, és fegyverszállítással azonban nem lehet elérni a békét. Ennek nyomán szerinte Magyarország a lehető legtöbbet teszi a békéért, és az infláció hatásainak enyhítéséért is a rezsicsökkentéssel és az árstopokkal.
A benzinárstop, és a rendszám alapú árképzés szerinte nem sérti a versenyt, példaként említett egy 2006-os esetet, amikor egy olasz kisvárosban hasonló intézkedéssel számolták fel a benzinturizmust.
Orbán Viktor fizetésemeléséről az infláció közepén a 444.hu kérdezte a tárcavezetőt (eredetileg Gulyás Gergely nyújtotta be azt az előterjesztést, melyet a napokban fogadott el az Orsszággyűlés, és lehetővé tette, hogy csaknem 2 millió forinttal vigyen haza többet a kormányfő havonta, mint eddig).
Előzmények:
A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy a kormányfő kevesebbet keres az államtitkároknál, ám az újságíró rávilágított, hogy
a magyar átlagkeresetet tekintve igencsak magas lett az emelés aránya a tárcavezető azt mondta, hogy a GDP jobb iránymutat, ott már Portugáliát is lehagytuk.
Kirill pátriárka Gulyás Gergely szerint – noha nyíltan támogatta az orosz inváziót- nem kimondottan háborúpárti, és az ortodox egyház szerepe Oroszországban nem hasonlítható össze más egyházak állami szerepvállalásával.
A forintgyengülés külföldi családi nyaralásokra gyakorolt hatásárül a Telex kérdezte a minisztert, aki azt mondta
más valuták is gyengültek, de mivel már nincsenek devizahitelesek, így annyira nem érinti a magyarokat az árfolyammozgás.