A természetben megbújó és cselekvésre kész kórokozók emberi szervezetre gyakorolt hatásairól, veszélyeiről, a védekezés és a megelőzés módszereiről, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai kihívásokról egyeztettek a szakemberek a DOCIDOH nemzetközi konferencián. A Debreceni Egyetem által szervezett nemzetközi tanácskozáson az intézmény több kara és intézete is megosztotta a tématerülettel kapcsolatos innovatív elképzeléseit.
Az Egy Egészség megközelítés fontos eszközzé vált a fertőző betegségek megelőzésében, kivizsgálásában, felügyeletében és megfékezésében. Ehhez kapcsolódóan harmadik alkalommal rendezett a DE Egészségtudományi Kar Egy Egészség Intézete, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a Metagenomikai Központ május 11-13. között nemzetközi szakmai konferenciát annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a fertőzések komplex, emberi egészségre veszélyt jelentő kockázataira, valamint a megelőzési lehetőségekre.
Az első két DOCIDOH konferencia orvosok, állatorvosok, környezetvédők, epidemiológusok, molekuláris biológusok, ökológusok és számos más szakértő véleményének adott fórumot a tapasztalatok cseréjére, valamint a megoldási javaslatok megfogalmazására, az Egy Egészség megközelítéssel kapcsolatos kérdések megvitatására.
A DOCIDOH konferencia a párbeszéd és a tudáscsere elősegítése mellett a legújabb tudományos eredmények és kihívások feltárására vállalkozott egyebek mellett az antimikrobiális rezisztencia, a klímaváltozás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése, az élelmiszerbiztonság és élelmiszer eredetű betegségek, a feltörekvő és újra megjelenő fertőzések, vektorok témakörökben. Fontos elem a társadalomtudományi kapcsolódási pontok térképezése a konferencia során.
– Az emberi és állatgyógyászati kórokozók több gazdaszervezeten és a környezetben is terjedhetnek, összetett és gyakran rosszul értett átviteli hálózatokat létrehozva vagy olyan evolúciós eseményeket elindítva, melyek új vagy elhanyagolt fertőző betegségek megjelenéséhez, illetve újbóli felbukkanásához vezethetnek. Ide tartoznak az élelmiszer útján, a vízzel és a vektorokkal terjedő betegségek, valamint az antimikrobiális rezisztencia rejtett járványa, amelyek mindegyike komoly kihívást jelent az egészségügy, a gazdaság, a társadalom számára és sürgős figyelmet igényelnek – fogalmazott Kardos Gábor, a DE ETK Egy Egészség Intézet vezetője.
Hozzátette: elég csak a SARS-Cov-2 világjárványra gondolni, mely még mindig okoz megbetegedéseket. Vélhetően nem emberi forrásból származik, nem ismert pontosan, hogyan és milyen vírusokból fejlődött ki, de az is megerősítésre vár, hogy milyen úton jutott el emberi gazdaszervezethez. Kardos Gábor azt is megjegyezte, hogy a fertőző betegségek nagyon sokszor sok helyen jelennek meg, ez pedig gyakran összefügg a természetben bekövetkezett különféle változásokkal, az állatvilágból származó betegségek az összes emberi kórokozó több mint 70 százalékát teszik ki.
– A fertőző betegségek iránti érdeklődésünk elkerülhetetlenül az Egy Egészség koncepciójához vezetett és ahhoz, hogy azt olyan eszköznek tekintsük, mely felhasználható a fertőző betegségek dinamikájának, evolúciójának, emberi és a humánpopuláción kívüli epidemiológia megértéséhez – tette hozzá az intézetvezető.
A háromnapos konferencián a résztvevők szakmai előadásokat hallhattak többek között arról, hogy milyen mesterséges intelligencia alapú alkalmazások érhetők el az Egy Egészség témában, milyen eszközök és adatintegráció szükséges az Egy Egészségügy kutatásához. Mindemellett szó volt az Egy Egészség keretrendszer emberi, állati és környezeti egészségügyben történő megvalósításának társadalmi tényezőiről, kihívásairól és innovációiról, valamint arról is, milyen viselkedési és kulturális ismeretek használhatóak fel a betegségek megelőzésében.
Forrás: Sajtóközpont – BZ