Többek között az antibiotikumok humán mikrobiomra gyakorolt hatásairól, a globális problémát jelentő antibiotikum rezisztenciáról tanácskoztak a Nemzetközi Antibiotikum Hét keretében megrendezett Antibiotikum Napon a Debreceni Egyetem szakemberei. A DE Egészségtudományi Kar Egy Egészség Intézete által szervezett szakmai eseményen Müller Cecília országos tiszti főorvos is részt vett.
Az emberi orvoslás és az állategészségügy területén világszerte folyamatos kihívást jelent, hogy az antibiotikumok nem pusztítanak el minden baktériumot, a megmaradt kórokozók tovább erősödnek és szaporodnak. Az antibiotikum rezisztencia következtében a kezelésekre nem reagáló baktériumtörzsek egyre ellenállóbbá válnak. A rezisztencia terjedése drasztikusabbá válhat, ha az antibiotikumokat nem megfelelő mennyiségben, helytelenül, vagy feleslegesen alkalmazzák.
A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Egy Egészség Intézete általa szerdán, a Learning Centerben rendezett Antibiotikum napon a rezisztencia jelentette problémákra kerestek megoldásokat és tettek javaslatokat a szakemberek.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az intézmény saját bakteriofág készítménnyel veszi fel a harcot a rezisztens kórokozók ellen.
„Ebben a küzdelemben eljutottunk odáig, hogy azok az anyagok, melyek korábban védelmét nyújtottak, ma már a rezisztencia következtében hatástalanok. Az EU-ban évente 500 ezer olyan eset történik, amely valamilyen multirezisztens baktérium miatt intézeti ellátást igényel és a fertőzés miatt minden évben negyven-ötvenezer ember hal meg. A Debreceni Egyetemen nagyon előtérbe került az antibakteriális és antivirális védekezés, az előbbire vonatkozó kutatások eredményeként bakteriofágokkal igyekszünk megrendszabályozni a veszélyes baktériumokat. Állatokon már teszteltük a saját fejlesztésű készítményünket, erre az unión belül gyártási engedélyünk van és akár egy éven belül embereken is használhatjuk majd” – tette hozzá a rektor.
A szakmai konferencián részt vett Müller Cecília országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vezetője, aki beszédében kiemelte: az a cél, hogy megszakadjon a fertőzési lánc, meg lehessen előzni a fertőzést és a járványokat, ehhez pedig a legszéleskörűbb és a terjedési módra vonatkozó legújabb információkkal kell rendelkezni.
„A vészcsengő megszólalt, a WHO is kiemelten fontosnak tartja a témát, hiszen súlya van a rezisztencia okozta veszélyeknek. Az antimikrobális rezisztencia láthatatlan, a beteg viszont annál láthatóbb. Abban bízom, hogy a konferencia révén olyan tudást adhatunk át, amely megmutatja, hogy milyen terápiás eszközök alkalmazhatók a rezisztens baktériumok leküzdéséhez. A Debreceni Egyetemmel való együttműködésünk arra is kiterjed, hogy minden fontos információval rendelkezzünk annak érdekében, hogy a legújabb védekezési megoldásokat is bevethessük. Ennek keretében olyan adatbázisokat szeretnénk kialakítani, melyek elemzésen alapuló, továbblépési intervenciós lehetőséget kínálnak a számunkra. Meg akarjuk érteni a problémakör lényegét és ez alapján kell majd tervet készíteni a jövőre vonatkozóan” – emelte ki a tiszti főorvos.
Kardos Gábor, a Debreceni Egyetem Egy Egészség Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy az antibiotikumok nem csak az emberi szervezetet, hanem a közvetlen környezetünket is veszélyeztetik és később nagyobb károkat okozhatnak.
A konferencián olyan témák kerültek napirendre mint az antibiotikumok hatása a humán mikrobiomra, az antibiotikum rezisztencia, mint globális probléma, valamint szó volt arról is, hogyan és milyen adagban érdemes hatékonyan antibiotikumot használni, valamint a résztvevők a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában működő antibiotikum felügyelet tevékenységéről is hallhattak.
(Sajtóközpont/HP)
Fotó: unideb.hu
Hozzászólások