A mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője pénteken Debrecenben, a nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen.
Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országukat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket – vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos.
Úgy fogalmazott: "kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem". A kerítés – tette hozzá – nem vasfüggöny, utóbbi ugyanis börtönrács, míg a kerítés a szabadság védelmét szolgálja.
Kósa Lajos szerint "az ember nem születik hősnek, de vannak olyan pillanatok, amikor mégis hőssé válik: nem számol a realitásokkal, a szívére hallgat, s azt teszi, amit a szíve diktál". 1956 ilyen pillanat volt a nemzet életében, amikor az emberek összefogtak a diktatúra ellen, az utcára kivonuló fiatalok a szabadságot, a méltóságot védték – tette hozzá.
Európa csak akkor maradhat hű a forradalomhoz, ha egyetlen pillanatra sem enged az erőszaknak. A mi demokráciánk '56-ból fakad – erősítette meg a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint ebből kiindulva érthető, "miért állunk ki ma is – ha kell, akár a szövetségeseinkkel is vitatkozva – Magyarország és Európa határainak a megvédéséért".
A keresztény Európát ma is meg kell védeni, még akkor is, ha a Magyarországgal azonos kultúrkörhöz tartozó országok azt mondják, hogy nem – mutatott rá a politikus.
Kósa Lajos párhuzamot vont a második világháborút követő lakosságcsere és az Európai Unió által szorgalmazott menekültügyi kvótarendszer között, utóbbiról is megjegyezve, hogy "ezt nem fogadhatjuk el".
"Elvitathatatlan jogunk eldönteni, hogy kinek adunk menedéket" – mondta, hozzátéve: a kvótarendszer ellen fel kell lépni.
Kósa Lajos beszédében bírálta a baloldalt, azt mondta: "jogi és politikai tény, hogy az MSZMP utódpártja az MSZP", és mint ahogy "nem létezik reformnáci párt, úgy nincs reformkommunista párt sem".
A Fidesz ügyvezető alelnöke végezetül arról beszélt, hogy ma is nehéz időket élünk. Ma az a kérdés, lesz-e önálló, erős, szabad keresztény Európa, vagy egy folyamatosan gyengülő, párhuzamos világot építő Európa a jövő.
Mi olyan Európát akarunk, amely erős, szabad, független, nincs a nagyhatalmak játékának kitéve, és önállóan szervezi az életét – mondta mintegy kétszáz fős hallgatósága előtt Kósa Lajos.
Az ünnepi beszéd után a városi és a megyei önkormányzat, a kormányhivatal, a pártok, a rendészeti és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az 1956-os forradalom és szabadságharc debreceni emlékművét, Melocco Miklós alkotását.
Hozzászólások