Elemzéseket végeztek az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói, amiben a 2022-es aszályt vizsgálták az ország keleti részén. Az adatok nem túl bíztatóak. Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok alatt kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok lényegében eső nélkül vonulnak és vonultak át az Alföldön. Pedig a csapadékra nagy szükségünk lenne és lett volna. Például 2022 nyarán is amikor konkrétan teljesen kiszáradt a Vekeri-tó.

Ha még egy kicsit elemezzük a 2022-es évet, akkor nem csak az emlékeinkben, hanem az adatokban is jól látszik, hogy gyakorlatilag június közepétől kezdődő 7 hetes periódus során hetekig szinte egy csepp eső sem esett az Alföldön. Ez pedig csak súlyosbította az aszály helyzetet. Az elemzés azonban rámutatott, hogy azon a nyáron lényegében a légkörből hiányzott a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jött létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lett volna. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.
Fontos eredmény az is, hogy a nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyen létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják. Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársainak elemzése szerint ezért az alföldi táj egy részén – becslésük szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, valamint ezekre a helyekre máshonnan is el kell juttatni a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit. Emellett támogatni kell a jól párologtató növényzet visszatelepülését is.
(MTI/HP)










Hozzászólások