Izgalmas előadásokkal várják az érdelődőket.
Ahogy arról korábban már portálunk is beszámolt, pénteken ismét megnyitja kapuit az érdeklődők előtt a Debreceni Egyetem több kara is a Kutatók Éjszakája programsorozat keretében. A Filozófia Intézet is izgalmas előadásokkal várja a látogatókat. Pénteken18 órától
az irodalom szerelmesei mellett, a sorozatrajongók is kapnak a kínálatból kedvükre való csemegét, de a virtuális valóság is porondon lesz a témák sorában.
Programok:
Mr. Knigthley mint az Emma című regény „morális iránytűje” – Lehet-e kantiánusan olvasni Jane Austen klasszikusát?
Milyen hasonlóságok fedezhetőek fel Immanuel Kant erkölcstanának bizonyos aspektusai és George Knightley morális nézetei között? Mit tartott a pedagógusok egyik legfőbb erényének Jane Austen, és miként nyilvánult meg a regényeiben az udvarias viselkedés? Miért olyan fontos Mr. Knightley családcentrikussága, és vajon az erkölcsös és szeretetteljes életét a megérdemelt boldogság koronázza-e meg? – Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket igyekszik körüljárni az előadásában Kunkli Emese, a DE Filozófiai Intézet doktorandusza.
- Időpont: 18.00 – 18.45
- Helyszín: X-es terem; előadó: Kunkli Emese
Zongora az erdőben – A Zone blanche című filmsorozat egyik motívumáról
Egy viharvert, mohával benőtt, elhangolódott zongorát látunk egy sűrű erdő mélyén. Vajon a természet eleven ősi erejének és a technikai civilizáció egyik legsikerültebb darabjának találkozása miféle feszültség forrása lehet? A krimi atavisztikus izgalma és a gondolkodás ereje igyekszik találkozni Valastyán Tamás, a Filozófia Intézet intézetigazgató egyetemi docensének előadásában.
- Időpont: 19.00 – 19.45
- Helyszín: X-es terem; előadó: Valastyán Tamás
Művészet ez még? – (Anti)művészeti törekvések a modern és kortárs képzőművészetben
Ilyet én is tudok! – Mondja a látogató a posztamensre helyezett palackszárító előtt állva. De vajon tényleg tud? Ki tette, miért tette oda és miért maradhatott ott? Azok az alkotók, akiket „antiművészeti” törekvések mozgattak, vajon a művészet ellen vagy a művészetért cselekedtek? Beszélhetünk-e egyáltalán antiművészetről egy olyan korban, amelyben az ilyen irányú törekvések maguk is hamar a művészettörténet szerves részévé váltak? Többek között ezeknek a kérdéseknek szegődik nyomába Mikáczó Alexandra, a DE Filozófia Intézet doktorandusza.
- Időpont: 20.00 – 20.45
- Helyszín: X-es terem; előadó: Mikáczó Alexandra
Virtuális valóság, avagy a valóság virtualitása – A „vajon élhetünk-e szimulációban?” kérdés filozófiai problémái
Sokan ismerik a Mátrix-filmek alapötletét: a filmben egy olyan világot láthatunk, amelyben a valóság és a VR (vagy szimuláció) alapvetően megkülönböztethetetlen egymástól. Gáspár László Ervin, a DE Filozófia Intézet oktatója előadásában a virtuális valóság (metaverzumok, virtuális terek stb.) lehetőségének nem a manapság napirendre kerülő technikai érdekességeit, hanem annak filozófiai vonatkozásait feszegeti.
- Időpont: 21.00 – 21.45
- Helyszín: X-es terem; előadó: Gáspár László Ervin
Hogyan bánjunk az androidunkkal? – Antropomorf entitások morális inklúziója
Milyen lehetőségeink vannak, ha azt szeretnénk, hogy az intelligensen viselkedő robotunknak több joga és megbecsülése legyen, mint egy automata kávéfőzőnek? – Teszi fel a kérdést Donáth Béla a DE Filozófia Intézet alumnusza és az ELTE doktorandusza. Előadásából kiderül, hogy egyes filozófusok szerint nehézkes amellett érvelni, hogy az MI képes teljesíteni a moralitás kemény feltételeit (tudatosság, szabad akarat stb.), az utóbbi időben ezért is vált népszerűvé a relácionista fordulat, mely szerint a gépek morális inklúziójának alapja nem attól függ, hogy milyen vélt vagy valós intrinzikus attribútumokkal rendelkeznek, hanem attól, hogy milyen kapcsolatot szeretnénk mi emberek velük kialakítani és fenntartani.
- Időpont: 22.00 – 22.45
- Helyszín: X-es terem; előadó: Donáth Béla
Boszorkányok órája
Váró Kata Anna, a KRE egyetemi docense és a DE Filozófia Intézet oktatójának vezetésével William Shakespeare Macbeth című színművének megannyi érdekes interpretációt kínáló boszorkányairól tudhatunk meg sok újdonságot. Az est során nemcsak a Macbeth-boszorkányok filmes és színpadi megjelenítéseiből szemezgetünk, de kultúrtörténeti szempontból is megvizsgáljuk a boszorkányságot és a boszorkányüldözést, mivel ez szoros összefüggésben áll azzal, miért épp ezen Shakespeare-műben bukkantak fel a baljós teremtmények. Szó lesz arról is, hogy mikortól és miért utalnak az angolban nőként (she) a boszorkányokra, és vajon a vészbanyák vagy vészlények kifejezés a helytállóbb magyar fordítás.
- Időpont: 23.00 – 23.45
- Helyszín: X-es terem; előadó: Váró Kata Anna