Mindezt Gyulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. Írásunkat hamarosan frissítjük a részletekkel.
2022. március 7-től sem maszkot nem kell viselni, sem az oltási igazolványhoz kötött szigorítások nem lesznek érvényben. Azt a lehetőséget is szüneteltetik, hogy a munkáltatók elrendeljék a kötelező oltást. Ez alól kivételt jelentenek az egészségügyi és a szociális intézmények. Az állami iskolákban dolgozók számára sem lesz kötelező. Az egészségügyi vészhelyzetet viszont fenntartja a kormány, ugyanis egy újabb hullám eljövetele nincs kizárva.
Természetesen a másik fő téma a ma egy hete kirobbant ukrajnai háború volt. Szentkirályi Alexandra helyett most Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár volt jelen. Elismételték a már jól ismert tényeket: sem katonákat, sem fegyvereket nem küldünk Ukrajnába, ahogyan azt sem engedjük meg, hogy Magyarországon keresztül más ország fegyverei haladjanak át (2019-ben orosz fegyvereket egyébként átengedtünk, erről nem esett szó).
Az április 3-ára meghirdetett országgyűlési választás időpontja nem változik meg a háború miatt.
Menekültválság
Az ENSZ jelentése szerint körülbelül 139.000 menekült érkezett hazánkba. Gulyás szerint a rendőrség és idegenrendészet is felkészült a fogadásukra és megsegítésükre. A kormány 1,3 milliárdos támogatást nyújt azoknak a karitatív szervezeteknek, akik segítik a bajbajutottakat, például a máltaiak vagy a reformátusok.
A kormány koherens abban, hogy a menekülteket az első biztonságos országnak kell befogadnia, erről így vélekedtek már a balkáni háború és a 2015-ös migrációs hullám idején is. Elindult a Híd Kárpátaljáért kezdeményezés is, amely kifejezetten a kárpátaljai magyarok megsegítését szolgálja, a kormány folyamatosan egyeztet kárpátaljai szervezetekkel. A menekültek befogásához uniós segítséget kért Magyarország, de ha nem kapunk, akkor is meg tudjuk oldani.
Energiaszektor
Szó esett a megszavazott szankciókról is: Gulyás elmondta, hogy minden olyan EU-s szankciót támogatunk, amelyeket az uniós államok támogatnak, ugyanis Magyarország is elítéli Oroszország katonai támadását. Hozzátette: szerinte fontos, hogy senki ne hozzon olyan intézkedést, ami sokkal inkább ártana hazánknak, mint annak, akit szankcionálni akarnak. Itt elsősorban az energiaszektorra gondolt. Szerinte tény, hogy ha a szabadpiacról kellene beszerezni a Paks által termelt energiát, az havi plusz 22.0000 forintot jelentene háztartásonként.
Egy korábbi Kormányinfón szó volt a plusz földgázvásárlásról is, elvileg ez volt az egyik fő téma a moszkvai Putyin-Orbán találkozón. Gulyás elmondta, hogy ezzel kapcsolatban még nincsenek új információk, de a kormány abban bízik, hogy az oroszok nem zárják el a csapokat. Egyébként vannak tartalékaink bőven.
Orosz bankok Magyarországon
Téma volt a Sperbank is: itthon 70.000 ügyfelük volt. Akinek 100.000 euró alatti összege volt a bankban, őket azonnal kártalanítják. Akik ennél több pénzt tároltak az orosz banknál, ők problémásabb esetek. Ebben a kategóriában érintett tizenkét hazai önkormányzat is.
A Nemzetközi Beruházási Bank is szóba került természetesen. Gulyás megerősítette, hogy a bankot nem érintik az eddig bejelentett szankciók. Az NBB hazai beruházáshoz ad hitelt, a miniszter szerint egyértelmű magyar érdek, hogy ezek folytatódjanak. Hogy ezzel vagy más pénzintézettel, azt nem tudja, ugyanis a bank hátországa bizonytalanná vált több ország kiszállása után. Arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy Magyarország kiszáll-e abból a háború miatt.
Ellenzék
Természetesen nem lehetett kihagyni az ellenzék lejáratását sem: Gulyás szerint az ellenzék össze-vissza beszél a háborúról a választási kampányban, amit sajnál. Mindezt ellenzéki politikusok nyilatkozataiból kiragadott mondatokkal magyarázza (ezek azonban sok esetben nem állják meg a helyüket).
A háború gazdasági hatásai
Újságírói kérdésre megválaszolta, hogy abban bízik, hogy a magyar gazdaság nem fog nagyon sérülni a háborúban, a forint gyengülésének nem lesznek komoly hatásai és hamar javulhat is az árfolyam. Abban azonban biztos, hogy az áprilisi választásokra negatív hatással lesz a háború, ugyanis kevesebb kárpátaljai fog jönni szavazni (Ukrajnában nem engedélyezett a kettős állampolgárság és a levélszavazás sem).
Azon ukrajnai állampolgárok, akik Magyarországon terveznek maradni, számukra 80.000 betöltetlen állás vár jelenleg, ebből jelentős mennyiségű az építőiparban. A projekt koordinációjára egy külön munkacsoport alakult.
Némileg ellentmondva Orbán Viktor pár nappal korábbi kijelentésének, szerinte a magyar haderőfejlesztés jól áll, a fejlesztések fontosságára pedig nem a mostani helyzet világította rá a kormányt. A miniszterelnök nemrég az M1-en azt nyilatkozta, hogy akkor sem tudnánk adni fegyvereket, ha akarnánk, mert nincs extra tartalék.
Az Orbán-Putyin kapcsolat, ami nem szerelmi
Az Orbán-Putyin viszony is sok újságírót érdekelt: Gulyás elmondta, hogy Putyin a moszkvai találkozón nem jelentette ki, hogy le fogja rohanni az országot. Orbán az évértékelőjén ennek ellenére valós veszélyként beszélt a háborúról. Kovács Zoltán szerint nem lehet oroszbarátsággal vádolni a kormányt, ugyanis az orosz államfő 75 ország vezetőivel találkozott összesen 550 alkalommal az elmúlt három évben. Orbánnal csak egy alkalommal. Azt nem tudtuk meg, hogy más csatornákon mennyit kommunikáltak. Gulyás ehhez hozzátette: „Putyin tetteit Magyarország elítéli, de Oroszország stratégiai partner”. Eddig sem szerelmi kapcsolat volt, hanem érdekkapcsolat”.
Hozzászólások