A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. március 27-én hirdette ki elsőfokú ítéletét a MODEM volt ügyvezetőjének munkaügyi perében. Június 29-én, csütörtökön a másodfokú tárgyalás jön a Debreceni Törvényszéken.
Az elsőfokú ítélet szerint K. Krisztián egy sajtóinterjúval megsérthette a MODEM Kft. fenntartójának jóhírnévhez fűződő jogait, ezért a munkáltató jogszerűen mondott fel azonnali hatállyal a nonprofit kft. ügyvezetőjének. A fenntartó ugyanakkor szintén megsértette K. Krisztián jóhírnevét, így a felperes sérelemdíjra jogosult.
Az ügy háttere, hogy Antal Péter 2006-ban haszonkölcsön szerződést kötött a debreceni önkormányzattal, az Antal-Lusztig gyűjtemény 392 alkotását a MODEM-ben helyezték el. A képviselőtestület 2011-ben nevezte ki K. Krisztiánt ügyvezetőnek. Három évvel később egy leltár során derült ki, hogy hiányzik két értékes festmény. Belső vizsgálat, önkormányzati ellenőrzés és büntetőeljárás is indult. Ez utóbbiban nem sikerült megállapítani a tettes kilétét, így az eljárást felfüggesztették. Készült egy vagyonbiztonsági audit is, amely az intézmény által megtehető vagyonbiztonsági intézkedésekre tett javaslatokat. Az önkormányzat pár hónappal később bejelentette, hogy megszünteti a MODEM Kft.-t, végül azonban az intézmény integrációjáról született döntés, amely így a Déry Múzeum tagintézményévé vált.
K. Krisztián 2015-ben indított munkaügyi pert a MODEM Kft. ellen, miután 2015 július 30-án, a munkáltatói jogokat gyakorló képviselőtestület úgy döntött: azonnali hatállyal megszüntetik a munkaviszonyát. A felperes szerint jogellenes volt a felmondás, az alperes szerint kellő jogalapja volt az azonnali hatályú felmondásra. A bíróság szerint a felmondás alapján nem lehetett megállapítani, hogy K. Krisztián lenne a felelős a képek eltűnéséért, de az sem volt jogszerű felmondási ok, hogy nem adta át a bizalmas vagyonbiztonsági jelentést a Déry Múzeum igazgatója számára. A múzeum munkatársa ugyanis teljes körű tájékoztatást kapott. A bíróság azt sem tudta elfogadni, hogy a felperes megszegte munkaköri kötelességét, amikor nem kötött leltárfelelősségi megállapodást, maga az önkormányzati ellenőrzés is megállapította ugyanis, hogy a meglévő pénzügyi és technikai lehetőségekhez képest a MODEM műtárgykezelési gyakorlata körültekintő volt. Az sem állta meg a helyét, hogy K. Krisztián a szervezeti és a számviteli szabályzatok módosítása körében mulasztott. 2015 április 1-én, egy sajtóinterjúban azonban olyan kritikákat fogalmazott meg, amelyek valóban sérthették a Debreceni Önkormányzat jóhírnevét. Ráadásul a vezető állású munkavállalók véleménynyilvánítási jogát a törvény még szigorúbban szabályozza, így ezt a felmondási indokot alaposnak ítélte meg a bíróság.
A felperes számára ugyanakkor 300 ezer forint sérelemdíjat is megítélt a bíróság. A polgármester ugyanis 2015. július 24-én a közgyűlésen úgy nyilatkozott: komoly felelőssége van K. Krisztiánnak abban, hogy az önkormányzatnak 130 millió forint kártérítést kell kifizetnie az eltűnt képek miatt. A polgármester kijelentéséről az egyik debreceni hírportál is beszámolt, így Papp László nagy nyilvánosság előtt valóban megsértette K. Krisztián jóhírnevét. K. Krisztián büntetőjogi felelősségét ugyanis a rendőrségi nyomozás nem állapította meg, a polgármester nyilatkozatából pedig nem derült ki, hogy mire alapozza kijelentését.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes és az alperes is fellebbezett.
Hozzászólások