Mese egy rókaról, egy lányról és sok-sok hulláról avagy így készült a Liza, a rókatündér

 

 

Az eddig már öt nemzetközi díjjal jutalmazott magyar film főcímdalát az Erik Sumo Band alapítójának köszönheti. Tövisházi Ambrus a látszat ellenére egyáltalán nem tud japánul. A szöveg megalkotásában segítségére volt Eiko, a japán fordító. Arra a bizonyos "i"-re persze azért a dán színész, David Sakurai tette fel a pontot. Az ő előadásmódja és – saját bevallása szerint – Elvis Presley-től ellesett lépései nélkül nem lenne teljes a mű. Így született meg a mostanra már a japán nézők körében is nagy népszerűségnek örvendő japán-magyar-dán koprodukció.

 

 

Az alternatív múltban, egy furcsa retro világban játszódó történetben a főszereplő, Liza a hetvenes évek stílusában öltözködik, mégis gyorsétteremben hamburgezik és modern női magazint olvas. A furcsa világ megteremtéséhez a rendező, Ujj Mészáros Károly 16 éves reklámfilmes tapasztalataiból is merített ihletet. "Minden reklámnak van egyfajta világa. A vizuális közeget, amiben az a néhány másodperces történet megél, azt mindig nagyon alaposan ki kell találni. Közel 200 reklámot csináltam, ami azt jelenti, hogy 200 kis világot kellett megteremteni, ami vizálisan működőképes." – mondta a rendező, aki a Lizánál a már bevált reklámos stábjával dolgozott együtt.

 

 

Az egyedülálló képi világ megteremtésében egy alig 30 fős stáb segédkezett. Hasonló technikai igényű film esetén Hollywood-ban több száz fővel dolgoznak. A közel 400 milliós költségvetést részben a Filmalaptól, részben pedig magánszemélyektől sikerült összegyűjteni. Ahhoz, hogy ez az összeg megtérüljön Magyarországon körülbelül 1 millió nézőre lett volna szükség. Nincs azonban ok az elkeseredésre, hiszen a külföldi vetítések, fesztivál-meghívások sora egyre nő. A film már besöpört jó néhány díjat Amszterdamban, Brüsszelben és Protugáliában is. Egy biztos: fogunk még hallani róla.