Pünkösd a keresztények harmadik legnagyobb ünnepe (a karácsony és a húsvét után), amelyet a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartanak, és a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. De nem csak keresztény hagyományok kötődnek hozzá.
A pünkösd nem csak arról szól, hogy hétfőn nem kell menni dolgozni, vagy hogy máshogy közlekednek a buszok.
Ez ennél több. A Biblia szerint a Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra. Pünkösdkor az emberek, akiknek más és más volt az anyanyelve, a Szentlélek erejével megértették egymást és az apostolok örömhírét.
Pünkösd alkalmából szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte. A katolikus, a református és az evangélikus egyházi vezetők vasárnap ünnepi liturgia keretében emlékeznek meg a Szentlélek eljöveteléről.
A magyar kultúrában több népszokás kötődik a pünkösdhöz. Ezek a következők:
- Májusfa
A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
- Pünkösdi király
Ügyességi versenyen kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott.
- Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg négy nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.
- Pünkösdölés
Ekkor a pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
- Csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. Csíksomlyó Csíkszereda településrésze, Erdélyben, Hargita megyében terül el. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeznek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság katolikus csoportjának találkozóhelyévé nőtte ki magát. A csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhely hungarikum.
Forrás: MTI és Wikipédia