A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul, amelyet idén június 4-én tart meg az Egyház. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek kiáradását és az Egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök – erre emlékezve – szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, amely az evangélium hirdetéséhez ad kegyelmet.
Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Pünkösdkor három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka is ekkor vette kezdetét.
A pünkösdi csodát az Apostolok Cselekedetei örökíti meg: mindenki a saját nyelvén hallja, ahogy Jézus kiválasztott tanítványai az evangéliumot hirdetik. A nyelvek csodájával Isten nem a nyelvek különbözőségét szüntette meg, hanem a sok különböző nyelvű embert a közös hit megvallásában egyesítette. Ezzel született meg az első pünkösdkor a katolikus, vagyis egyetemes egyház.
Ezen a hétvégén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a bérmálás szentségét szolgáltatja ki Pünkösd ünnepén vasárnap 10 órakor Debrecenben, a Szent Anna-székesegyházban, 16 órakor Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban és június 5-én, pünkösdhétfőn Kisvárdán a Szent Péter és Pál templomban.
Hozzászólások