Mikor készült el az első hőlégballon? Mik a jellegzetességei ennek az érdekes légi közlekedési eszköznek? Hogyan működik? Egy sor kérdés, ami akkor is eszünkbe juthat, ha felnézünk az égre, és meglátjuk a messziről is jól kivehető színes ballont.
A hőlégballonok története
A jelenét nagyjából ismerjük, hiszen jól tudjuk, hogy ma már nem elérhetetlen álom, ha valaki ilyen módon szeretne repülni. A Goballoonnál az ország több helyszínén is lehetőség van hőlégballonos sétarepülésre.
Ha a múltját akarjuk kideríteni ennek a különleges járműnek, akkor viszont egészen 1783-ig kell visszautaznunk az időben, ugyanis az első hőlégballonos tesztrepülésre ebben az esztendőben, méghozzá egészen pontosan 1783. október 19-én került sor Párizs mellett. Az első nyilvános repülés pedig alig egy hónappal később történt meg, amikor 25 perc alatt 7,5 km-t tett meg a ballon. Ebben szalma és száraz fa segítségével melegítették fel a levegőt.
Nem kellett sokat várni azonban arra, hogy üzembe állítsák az első hidrogénnel töltött járművet, ami már elérte az akkor még szinte hihetetlennek számító 550 méteres magasságot. Ne feledjük, még mindig a 18. század végén járunk: a földet érés után a helyiek elpusztították a számukra félelmetes szerkezetet.
Az amerikai polgárháború idején viszont már létrehozták a hőlégballonos légierőt is. Emellett más gyakorlati alkalmazása is létezett ezeknek a járgányoknak, ugyanis közvetlenül is tudtak hatni a tudomány fejlődésére azáltal, hogy már az első pillanattól kezdve méréseket végeztek, így pontos képet kaphattak többek között a hőmérséklet- és légnyomás-változásokról.
A hőlégballon felépítése
Maga a jármű három, nagyon is jellegzetes részre oszlik, amit talán mindenki ismer: az egyik a kupola, ez az, amit már messziről szoktunk látni, a másik a kosár, ahol az utasok is helyet kapnak, a harmadik pedig a gázégő, ami gondoskodik a levegő felmelegítéséről, így végső soron a hőlégballon felemelkedéséről.
Ezeken kívül még vannak egyéb tartozékai is a járműnek, mint például a feszítőkötelek és az üzemanyagként szolgáló gáz tartályai. A felfűtéshez ventilátorokra is szükség van, illetve a földi közlekedés és szállítás során pótkocsit is használnak.
A kosár
A kosár, vagy más néven gondola, fém és műanyag vázzal rendelkezik, amelyet általában tengeri náddal fonnak be. A méret nagyon változatos lehet, a sport célra használt járművek kosara 1-2 személyes, míg a sétarepülésekhez általában 10-12 férőhelyes kosarakkal találkozhatunk.
A kupola
Nem túlzás azt állítani, hogy a hőlégballon legjellegzetesebb része az óriási lufira emlékeztető kupola. Megfeszült állapotban olyan magas is lehet, mint egy tízemeletes ház. Az anyaga hasonlít az ejtőernyősök által használt ernyőhöz, ez egy könnyű, ugyanakkor nagyon erős és rugalmas anyag, ami jól képes magában tartani a felmelegített levegőt.
A hőlégballonozás tehát számos érdekes részletet rejt, maga az utazás pedig egy felejthetetlen, életre szóló kaland.