Pár napja röppent fel a hír, miszerint alapítványi működésre térhet át a Szegedi és Pécsi Tudományegyetem mellett a Debreceni Egyetem is. A sajtóértesüléseket egy közleménnyel kommentálta a felsőoktatási intézmény, most pedig Bács Zoltán kancellár törte meg a csendet, és tisztázott pár dolgot a modellváltással kapcsolatban.
Az FM90 Campus Rádió híroldala készített interjút a Debreceni Egyetem kancellárjával, Bács Zoltánnal a pár napja nyilvánosságra került alapítványi működésre váltással kapcsolatban. Az egyetem szinte azonnal közleményben reagált a belső forrásokra hivatkozó cikkekre, most pedig az interjúval talán sikerült eloszlatniuk a felmerülő kételyeket is.
Bács Zoltán az interjú elején leszögezte, hogy több pozitív hozadéka is lehet a modellváltásnak, hiszen versenyképességet és rugalmasságot biztosíthat az intézménynek. Nem cégként kell elképzelni az egyetem működését, hanem – ahogy fogalmazott- lesz egy állam által alapított alapítvány a rendszerben, egy vagyonkezelő alapítvány, ami stratégiai és felügyeleti fenntartóként a kuratóriuma által vigyáz a gondjaira bízott egyetem működésére. Tehát továbbra is intézményként működik majd, de nem a kormány és a felelős minisztérium irányítása alatt folytatja az oktatási tevékenységet, hanem az alapítvány gondozásában.
Kifejtette azt is, hogy a napi tevékenységet tekintve a modellváltás nem hozna érzékelhető változást, amitől talán sokan, az első hírek felröppenésekor tartottak. A háttérben viszont előrelépést és számos új lehetőséget eredményezne az átszervezés:
Az egyetem saját tulajdonaként használhatja az ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, a dolgozók nem közalkalmazotti jogviszonyban kapják a jövedelmüket, a működését nem gátolják, lassítják a kormányzati és költségvetési hivatali szférára érvényes eljárási szabályok, rugalmasabban tud reagálni a környezet igényeire, változásaira. Ez nagyon nagy lehetőség, hiszen az egyetemek alapvetően nem hivatalok, hanem versenyszervezetek, és nemcsak az országhatárokon belül. Igaz elég sok állami, közfeladat ellátási megrendelést is teljesítenek. Az egyetem struktúrájában, a kari felépítésben, üzletági gazdálkodásában nem várható változás.
részletezte a kancellár.
Az egyetem autonómiájával kapcsolatban Bács Zoltán úgy fogalmazott, hogy a függetlenség bizonyos szempontból nőni fog, hiszen az alapítványi gondozásnak köszönhetően távolabb kerül a kormányzati éra, míg az oktatói-kutatói szegmensben szerinte nem várható változás.
Nyilván sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén, de a Debreceni Egyetem 40 ezer fős, eddig jól működő polgársága elég nagy erőt jelent ahhoz, hogy továbbra is egy sikeres közösség lehessen. A kuratórium tagjai pedig egy újabb erős képviseletet is jelenthetnek a társadalom, a gazdasági szféra és a köz- vagy hivatali szféra felé is.
A nemzetközi oktatási terepet tekintve több nagy nevű egyetem működik alapítványi keretek között, például az Oxfordi, Cambridge-i Egyetem, a Stanford, az MIT és a Harvard is ilyen modell alapján szervezi oktatási tevékenységét. A 2021-24 közötti időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Terv tehát készül (a korábbi tájékoztatás szerint már december óta), méghozzá az egyetem és a 14 kar vezetői, valamint a hallgatói képviselők egybehangzó javaslatára. A kancellár szerint ez fontos előrelépés az intézmény életében, a Debreceni Egyetem az elmúlt években olyan területeken is megjelent, ami a felsőoktatási szektor számára kicsit sem szokványos. Ahogy fogalmazott:
Most sem szeretnénk, ha lemaradnánk a kínálkozó lehetőségekről, és a peronon állva integetnénk az elrobogó szerelvénynek, sőt, mi szeretnénk lenni a mozdony.
Hozzászólások